Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)

Documenta

mazottainak meg nem tartva azokban, csak azon földrészben, ami örökjogon Sixtus-t és uterinus frater-ét: Ompud-ot, az ő avus-át illette, s kérte, hogy ezen örökjogü földrész tulajdonába őt, a mondott condicionarius földek tulajdonába pedig az érseket az országbíró vezettesse be, a régi és valós határok elkülönítése után. Mivel tehát Lőrinc fia Miklós fia: Miklós a Heten ügyében tett gyakori ellentmondásai miatt számos oklevél szerint több időpontra törvényesen meg lett idézve (citatus atque evocatus) Pál comes elé, de makacsul egyszer sem jelent meg és nem is küldött senkit a Heten birtokon levő jogai bizonyítására, Pál comes pedig a bemutatott privilégiumokból világosan felismerte, hogy azon földrész, ami Sixtus-t és Ompud-ot Heten birtokon örökjogon illette, Péterhez, azon volt condicionarius földrészek pedig, amiket Sixtus Heten-en a mondott módon vég- rendeletileg az esztergomi egyházra hagyott, majd Péter annak átadott, az esztergomi egyházhoz és érsekséghez tartozik, mindezek alapján előbbi földrészt mondott határai alatt minden haszonvétellel Péternek, az ettől elkülönített volt condicionarius földrészeket pedig (együtt a mondott 2 ekényi földdel) szintén minden haszonnal és bevétellel Csanád érseknek, egyházának és érsekségének ítélte bírói hatalmánál fogva, más jogának sérelme nélkül, a bárók és az ország nemesei bírói tanácsával, Miklósra e földek ügyében örök hallgatást kiróva, majd írásban kérte a győri káptalant e földek bejárására és iktatására. Nov. 8-án (oct. OO. SS.) Péter és Csanád érsek bemutatta Pál comes-nek a káptalan királynak címzett, az országbírói felkérést is tartalmazó, itt tartalmilag átírt jelentését (1. 741. szám). Az országbíró a jelentésben foglalt bejárás és iktatás lényegét újra megismételve Heten mondott határok alatt elkülönített déli részét, ahol Boldogságos Szűz-egyház van, örökjogon Péternek és utódainak, Heten északi részét pedig, ahol egykor a mondott condicionarius-ok laktak, a 2 ekényi földdel együtt Csanád érseknek és érsekségének ítéli bírói hatáskörénél fogva, más jogának sérelme nélkül, Miklósra ez ügyben örök hallgatást kiróva. Erről függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 12. die oct. OO. SS., a.d. 1345.

E.: EPL. Radicalia C. 12. (Df. 248 151.) Hátlapján más középkori kéztől tárgymegjelölés. Függőpecsét vörös-zöld fonata.

K.: Str. III. 577-588.

829.1345. nov. 19.

A Posaga-i Szt. Péter-egyház káptalanja előtt megjelent egyrészről Predescench-i Byharyn fia: Phylpus, másrészről Barnabás fia: Pál (Orboa-i Péter fia: Leukus mester famulus-a az ura nevében), és Phylpus megvallotta, hogy a Predysynch birtokon levő teljes (öröklött és vásárolt) birtokrészét minden haszonvétellel (szőlők, kaszálók, rétek, erdők, szántóföldek) Leukus mesternek és örököseinek eladta 10 márka veronai dénár (denarii Veronenses)

455