Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
a királyi ember, a konvent tanúsága és Péter képviselője ellen elkövetett jogtalanságról és hatalmaskodásról pedig Pál comes úgy rendelkezett, hogy amikor majd Péter emiatt perbe vonja Miklóst színe elé, akkor eldönti, mivel büntesse mindezért Miklóst. Mindezek után, amikor az ország bárói és Pál comes előtt Apor fia: Péter szept. 7-én (f. IV. in vig. Nat. virg. glor.) a Kamarun megyei Heten nevű földek kapcsán folyó perről szóló összes oklevelét bemutatta, s ezek alapján pere jogszerű lezárását kérte, az országbíró és a vele ülésező bárók tudni akarván, milyen jogon tartoznak Péterhez Heten földek, kérték, mutassa be azon okleveleit, amik erejével e földet megszerezheti (acquirere) és jog szerint saját tulajdonához csatolhatja, mire Péter azt mondta, az avus-a: Ompud frater uterinus-a volt Syxtus Kamarun-i főesperes, aki a kettejük Heten birtokon levő örökjogú földje mellett bizonyos földrészeket kapott hű szolgálataiért [IV.] Béla király (H) 1266. évi (Péter által bemutatott) privilegiális oklevelével (/. Reg. Arp. 1487. szám), mely szerint a király a klerikusát, Sixtus mester győri egyházmegyei Kamarun-i főesperest a pápai curia-ba (curia Romana) küldte, ahol ő a királyi méltóság és az ország jó állapota érdekében sok évig állt helyt, a királyi jogokat hűen és bölcsen védelmezte, ezért a király ezen igen nehéz munkák, szolgálatok és érdemek csekély viszonzásául, bár nagyobb jutalmat kellett volna adjon, a Heten nevű királyi földeket, amik Sixtus mester örökjogú földjével osztatlanul, vegyesen feküdtek, s amikben akkor királyi lovászok, csőszök és Kamarun-i és Bana-i királyi vámépek és királynéi emberek laktak, Sixtus-nak adományozta örökre, úgy, hogy Sixtus e földeket, mint azok valós ura, (el)adhatja és végrendelkezhet velük, akinek akarja, s ezen földek tulajdonába (corporalis possessio) Sixtus-t Abrahám mester, az esztergomi Szt. György vértanú-egyház prépostja bevezette az esztergomi káptalan tanúsága, Pál fia: Dónk comes, Gyurgyus és János (az esztergomi érsek officialis-ai), valamint a mondott lovászok, azok jobbágyai, várnépek, csőszök és királynéi népek (akiket a privilégium név szerint felsorolt), s más szomszédok jelenlétében, nem lévén ellentmondó; s mivel Sixtus mester már ezen adomány előtt Heten faluban öröklött földet birtokolt a nevezett condicionalius emberekkel vegyesen és osztatlanul, annak érdekében, hogy az ő öröklött földje és a királytól kapott földek között az elkülönítés meglegyen, ezen öröklött földjét a királyi és királynéi condicionarius-ok neki adományozott földjeitől a királyné akaratából (aki a saját földjét szintén Sixtus-nak adományozta) és a király parancsából a királyi poroszló a teljes Heten föld közepének hosszában emelt határjelekkel elkülönítette, és így a föld déli része, ahol Szűz Mária-egyház van, Sixtus telkével (area sive fundus) együtt a királyi poroszló és a szomszédok döntésével és elrendezésével Sixtus mester részéhez átadásra került teljes joggal, Sixtus atyai földje okán (racione terre sue patrimonialis), a föld északi része pedig királyi és királynéi címen (regalis et reginalis titulo) jutott neki; e földek határai: mind észak, mind dél felől a Sytua folyó; Zeuleus falu földje; Kis (Parvus) Chepan (aki e földek átadásakor és elkülönítésekor jelen volt) földje dél felől és a mondott Dónk comes (az érsek officialis-a) földje észak felől. Miután ezen privilégiumot Péter 453
