Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

Tzurrendorf-i Miklós (Niklas) és fia elismerik uruk: Merteinsdorf-i Pál (Paul) c. (gráf) döntését a Heiligen Chreutz-i apáttal és konventtel folytatott vitájukban; eszerint visszaadták a kolostornak régi oklevelüket, a kolostor pedig adott nekik 20 font bécsi (Wienne) pfenniget. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy mások zaklatásával szemben a kolostor segítségére sietnek minden erejükkel, ami itt v. Mo.-n (Vngern) van. Az oklevelet a kiadókon kívül uraik: Puechayn-i Albert, Merteinsdorf-i Bertalan (Perhtram) c. (gráf), Greul Gottfried, valamint Siegendorf-i István (Stefan), Vorhtenstayn vár c.-e látták el pecsétjükkel. Der brief ist geben do nach Christs geburd ergangen waren dreutzehen hundert iar vnd darnach in dem dreu und virtzgistem iar an sand Michels tag. K.: Bgl. V. 35-36. (Heiligenkreutzi lt.-ban levő E.-je alapján). Hátlapján latin nyelvű tárgymegjelölés, valamint 3 pecsét nyoma. Bagi Dániel 640. 1343. szept. 30. Újfalu Pál c. országbírótól Kozmol-i András fia: András a Nyitra m.-i Karisan birtokból kivett Garaduch birtokot, ami őrá Csalkay[-i] Pétertől patvarkodás miatt háramlott, 4 M. ezüstdénárért kiváltotta (mivel ez őt mind szomszédság, de még inkább határtársság miatt jobban megilleti), így Pál c. azt Andrásnak és fiainak adta minden haszonvétellel, és utasítja protonotarius-át: Vgal-i Pál mr.-t, hogy Andrásnak ez ügyben adjon ki privilégiumot Pál c. pecsétjével megerősítve. D. in villa Vjfalu, f. III. prox. p. fe. B. Michaelis arch., a. d. 1343. K.: F. IX/1. 182. (A Forgács cs. lt.-ából.) 641. 1343. szept. 30. Ferenc veszprémi várnagy, M. [Mesko] veszprémi püspök udvarbírója (iudex curie) 1342. szept. 30-án (a. d. 1343., 2. die fe. B. Michaelis arch.) kelt oklevele: döntése szerint Fired-i Sámson fia: István püspöki jobbágy Fired-i Péter fia: János, mr. jobbágya ellenében esküt tartozik letenni a János szomszédságában levő telek (curia seu sessio) ügyében.