Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

nevében és fr.-ei nevében Pál c. előtt annak bírói engedélyét kérték a megegyezésre, majd megvallották, hogy bár a kápt. a szent királyok (H) azon okleveleivel, amik az egyházuknak tett adományokról szólnak, a Zeleus-i népek ellen egyházuk jogai védelmében még hosszabban is pereskedhetett volna, de hogy béke legyen köztük, s e népeket a veszprémi egyház védelme alatt összetarthassa, fogott bírók elrendezésével úgy egyeztek meg örökre Pál c. előtt, hogy e népek minden birtokukat és birtokrészüket, amiket eddig Zeleus faluban birtokoltak saját jogon, a veszprémi egyház okleveleinek megfelelően minden haszonvételükkel, jogukkal és tartozékukkal a veszprémi egyháznak visszaadták, mint annak saját jogát, örök birtoklásra. Viszonzásul a kápt. megengedte, hogy e népek és örököseik Zeleus faluban v. birtokon más szabad jobbágyaik módjára maradjanak, ameddig akarnak, Zeleus birtok tartozékait használják, s ha el akarnak költözni máshová Zeleus faluból, más szabad állapotú emberek kipróbált szabadságának megfelelően ezt megtehetik. Azon birtokokat v. birtokrészeket, amikről e népek valamely kápt. v. hiteles konvent okleveleivel be tudják bizonyítani, hogy vásárlás címén birtokolták, azokat eladhatják v. elzálogosíthatják, elsősorban a veszprémi kápt.-nak v. azok Zeleus-i jobbágyainak, ha azok meg tudják vásárolni v. zálogba tudják venni, ha pedig nem, akkor bárki másnak. Ha elköltöztek, e birtokrészeket máshonnan nem használhatják, csak Zeleus (E. 2.: Zeules) birtokon személyesen lakva, különben el kell adniuk az előző megkötésnek megfelelően. Amikor e népek e birtokaikat és birtokrészeiket el akarják adni, akkor e szándékukat a veszprémi kápt.-nak és jobbágyainak 15 nappal az eladás előtt tartoznak jelezni, hogy a vevők fel tudjanak készülni. Miután a kápt.-nak kifizették a tizedet és a hegyvámot, birtokolhatják szőlőiket, akár elköltözésük után is, hasznaikat beszedhetik, s amikor e szőlőket el akarják adni v. zálogosítani, a kápt.-on v. annak Zeleus falubeli jobbágyain kívül ezt bárki másnak is megtehetik. A felek mindezt soha nem vonhatják vissza. Erről Pál c. függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 12. die oct. fe. B. Georgii mart. predict., a. d. 1343. E.: 1. Veszprémi kápt. mit. 281. Szöllős. I. Balaton 9. (Df. 200 895.) 2. Veszprémi érseki lt. 218. Litt. Adiunctae 9. A. (Df. 200 194.) Függőpecsét fonata. R.: Veszpr. Reg. 153-155. 297. 1343. máj. 12. Visegrád Pál c., [I.] Lajos király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy korábbi döntéshozó oklevele szerint a felperes Chehcher-i Jób fia: Miklós mr. és fr. uterinus-a: Domokos mr. alperes között az Wngh m.-i Checher, Woyan, Sysloch, a Saarus m.-i Dobrowa, Radach, Karacateleke, a Zoboch m.-i Wys, Bodon, Berkez, a Beregh m.-i Harabur birtokokon,