Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

3 szőlőn (1 Patak város területén, 2 Olozy falu területén) 1342. dec. 13-án (8. die fe. B. Nicolai conf. nunc prox. preterito) Tegunye-i Pogh fia: Banoch v. Matyuch-i Nagy (Magnus) Péter fia: Syketh (dict.) Lachk v. Pynkouch-i István fia: Péter v. Ybafolwa-i Balase fia: Gergely v. Banouch-i Miklós fia: János királyi emberek valamelyike és az egri kápt. tanúsága jelenlétében tartoztak örök osztályt tenni maguk és örököseik részére (úgy, hogy felváltva az egyik fél oszt fel egy birtokot és a másik fél választ belőle magának először részt), majd az erről szóló kápt.-i jelentést Pál c.-nek 1343. máj. 1-jére (ad presentes oct. fe. B. Georgii mart.) visszavinni. Akkor Miklós és Domokos bemutatták Pál c.-nek a kápt. oklevelét (1. 16. szám), mely szerint Tergenye-i Pogh fia: Bonouch királyi ember János pappal, a kápt. tanúságával és a felekkel dec. 13-án az Wngh m.-i Chehcher, Sysloch és Woyan birtokokra mentek, s a szomszédok összehívásával Miklós Checher birtokot (ahol Szt. György-vértanú kőegyház van, s ahol a feleknek telki helyeik - loca sessionalia - vannak saját lakhelyüknek) két részre osztotta, Domokos válaszotta magának a déli részt, az É-i pedig Miklósnak maradt; a Checher falu két részét a telki helyekben és a falu kertjein innen levő, Taronuk nevű szántóföldekben elválasztó határok (ahogy ezt a királyi és kápt.-i ember a kápt.-nak elmondta a felek hallatára): Kapus falu felől egy állóvíz Checher falu végében; a falu közepe; határjelek a falu utcáján a mondott egyház közelében; Jób c., a felek apja telke (curia seu locus sessionalis), aminek azon fele, ahol Jóbnak házai voltak és ott lakott, Miklósé és örököseié, másik fele, ahol Jób-nak csűrjei voltak és a méneseit tartotta, Domokosnak jutott; a falu kijárata; szántóföld a falu szélességében; wlgo reketye-nek mondott erdei bokrok. Mivel a Domokos jobbágyai kertjein innen levő, e részeken wulgo Toronuk-nak mondott szántóföldek hosszabbak, mint a Miklós és jobbágyai kertjein innen levők, ezért Domokos a maga részén a saját szántóföldjei határában egy nagy erdő felől a hiány pótlására egy földrészt adott Miklósnak, ami néhány tölgyfától az Oztrozegh erdőig tart; a mondott egyház kegyúri jogát, a plébános használatára rendelt telki helyet és szántóföldeket, továbbá erdőket, folyókat, utakat, réteket, malmokat, a marhák és lábasjószágok legeltetésére használt helyeket mind a saját, mind jobbágyaik részére közös használatra hagyták; ezután az Wngh m.-i Woyan birtokot Domokos osztotta fel a telki helyekben két részre, Miklós választotta magának a keleti részt, a Ny-i Domokosnak maradt; Miklós részének határai: a falu alsó vége; a falu utcája; Laborch folyó; a falu felső vége; Miklós jobbágyai kertjei hosszúsága; erdő; mogyoróbokrok; Berch; Domokos részének határai: a falu alsó vége; a falu utcája; a falu felső vége; a kertek kiterjedése; erdő; meder; a falu kertjei. Woyan birtok más haszonvételeit a falu utcájával (kivéve két, wlgo weyz nevű halászóhelyet a Laborch folyón: ezek közül egyik Jób c.-é volt a falu határában, s ez Domokosnak jutott, a másik, Mykusweyzy nevű halászóhely pedig Miklósnak) a felek közös használatra hagyták. Sysloch birtokot Domokos 4 részre osztotta fel, mint a sakktáblát (ad modum talorum seu punctorum scacii) és Miklós választott részt: ezekből két rész (az egyik az Wnguizy folyó felől, a falu utcájától É felé, a másik a Noska folyó felől, az utcától