Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

tűzte ki, mikor is Pétert Márton mr. képviselője, János fia: Tamás 15 napig várta Pál c. előtt, de Péter nem jelent meg és nem is küldött senkit, így Pál c. írt a váradi kápt.nak, hogy küldjék ki tanúságukat, aki előtt Synka fia: János v. Vsy fia: András királyi emberek valamelyike a néhai Sándor fia: István Wossyan birtokon levő ezen földrészét a szomszédok összehívásával régi határai mentén járja be, a szükséges helyeken új határjeleket emelve, és iktassa Berend fia: Márton mr.-nek örök birtoklásra, ha Péter v. más nem mond ellent, az esetleges ellentmondókat idézze meg Márton ellenében a királyi jelenlét elé, majd a kápt. tegyen jelentést; a kápt. válasza szerint Synka fia: János királyi emberrel kiküldték tanúságul Péter mr.-t, a Boldogságos Szűz kisebb egyház kanonokát és karpapját, akik febr. 25-én (f. III. scilicet in Carnispriv.) a néhai Sándor fia: István Wossyan birtokon levő földrészét a szomszédok összehívásával régi határai mentén bejárták, a szükséges helyeken új határjeleket emelve, s mikor Berend fia: Márton mr.-nek iktatni akarták, Pál fia: Péter nem a bejárásnak, hanem az iktatásnak ellentmondott, így őt ott megidézték Márton ellenében a királyi jelenlét elé márc. 12-re (ad quind. diei Cynerum). Akkor Márton mr. személyesen előállt, Péter nevében pedig Chozzow fia: István a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-konvent ügyvédvalló levelével, s kérték Pál c.-től a megegyezés lehetőségét, amit megkapva visszatértek és elmondták: István képviselő felismerte, hogy e birtokrész Károly király okleveleivel, amikkel a királyi clemencia Wosyan birtokot Mártonnak adományozta, Mártont illeti, s e birtokrész jog szerint háramlott a király kezeihez s adományozási jogköréhez, megkapva továbbá Márton mr.-től 6 M.-t (ennyiért vette meg az Orod-i kápt. eredetiben bemutatott privilégiuma szerint e birtokrészt Mihály fia: Pál, azaz Péter apja Sándor fia: Istvántól) e birtokrészt a képviselő Péter nevében minden haszonvétellel Márton mr.-nek és örököseinek hagyta örök birtoklásra, más jogának sérelme nélkül, átadva Mártonnak az Orod-i kápt. e privilégiumát is, semmiféle jogot meg nem tartva Péternek és leszármazottainak e birtokrészben. Mindezek alapján Pál c. e birtokrészt Márton mr.-nek és örököseinek ítéli, más jogának sérelme nélkül, örök birtoklásra, Péterre örök hallgatást kiróva ez ügyben. Erről függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 12. die quind. diei Cynerum predict., a. d. 1343. E.: Dl. 3547. (NRA. 1508. 41.) Vörös zsinóron természetes színű, doborpajzs alakú, kopott függőpecsét. K.: AO. IV. 307-311. Román ford.: Doc. Trans. IV. 118-122.