Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

K.: AO. IV. 112. (82. szám) (kihagyásokkal). R.: Wertner, Nemzetségek I. 19.; Balássy, Heves vm. I. 276. (mindkettő K. alapján). 473. (1341.) júl. 10. A. quo supra [1341.] Geruasius [fia] Péter pápai követ és tizedszedő átvett a nyitrai egyház kápt.-jától a hatéves tizednek az elmúlt évben meg nem fizetett része fejében 4 M. budai garast. E.:K.: Vat. I. 424. (Geruasius fia Péter egyes szám 1. személyben íródott tizedjegyzéke alapján. Vatikáni Lt. Collect. 180, fol. 70-74.) 474. 1341. júl. 11. A Zala-i Szt. Adorján-monostor konv.-je hírül adja: Karach fia Miklós nemes Kolus-ból - ahol Szt. Miklós hitvalló tiszteletére szentelt kőegyház van - elküldte hozzá hírvivőjét (nuncius), és kérte, hogy betegágyához küldje ki hites emberét végakaratának meghallgatására. A konv. kiküldte Péter papot, aki visszatérve elmondta: Karach fia Miklós az ő és más szavahihető emberek: Fábián presbiter, parochialis pap, János c. Zelenche-i nemes és mások színe e. úgy rendelkezett, hogy Kolus birtokát összes haszonvételeivel és tartozékaival Klára leányára és feleségére, Ilona úrasszonyra, Henrik fia Jakab leányára hagyja azzal az 50 M.-val együtt, amit házasságkötésükkor felesége apjától jegy ajándékként kapott. Továbbá, mivel felesége gyermeket vár, utódjára is hagyja örök birtoklásra. Ennek megerősítésére a konv. az úrasszony és leánya részére függőpecsétjével ellátott oklevelet ad ki. D. f. IV. prox. an. fe. B. Margarete virg. et mart, a. d. 1341. E.: Dl. 3398. (NRA. 606. 20.) A hártyán fuggőpecsétre utaló bevágások. Tá.: a 478. számú oklevélben. K.:475. (1341. júl. 12. e.) I. Károly király megparancsolja az esztegomi kápt.-nak, hogy Boda fia Miklós királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét Belezka, Malatin, valamint másik Malatin birtokok iktatásához.