Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

ellentmondott, így őket 1338. febr. 9-re (ad oct. fe. Purif. B. virg., a. d. 1338.) a király elé idézte István mr. ellenében. A pert ekkor márc. 25-re (ad oct. medii Quadr.) halasztották, mikor is István mr. az ellentmondás okát tudakolta, mire az ellentmondók nevében Zolga (dict.) Miklós a királyi kápolnaispán ügyvéd valló levelével és Kylianus fia: Cosmas az egri kápt. ügyvédvalló levelével azt felelték, hogy Atthya-i Mátyás Jánossal és Fábiánnal igen közeli rokon (in proxime linea generacionis annexus), minden birtokán megosztozott velük, ezért a Mátyásnak jutott birtokokat szeretnék visszavásárolni István mr.-től. Az országbíró az ezen osztályról szóló oklevelek bemutatását 11338.] máj. 8-ra (in quind. fe. B. Georgii mart.) tűzte ki, majd az uralkodó parancsára ezt a királyi hadoszlás 22. napjára halasztotta el. Akkor, vagyis [1339.] jan. 22-én (22. die residencie exercitus regn ad diem Strennarum in quibuslibet regni partibus proclamate occurrente) a felek személyesen megjelentek az országbíró előtt, és István mr. bemutatta a király 1338-ban (a. prox. preterito) kelt nyílt oklevelét, amely szerint mivel az uralkodó Atthya-i Mátyás kérésére annak minden birtokát István mr.-nek, az ő speciális notarius-ának adományozta, s meghagyta, hogy István mr. Mátyást annak élete végéig tartsa el, ezért az adományt vissza nem vonja, s mivel az örökös nélküli emberek birtokaikat az ország szokása szerint királyi engedély nélkül nem adhatják és idegeníthetik el, ezért ha Mátyás az ő birtokait István mr.-en kívül valaki másnak (el)adta, ezt - mint királyi jóváhagyás nélkül történtet - érvénytelennek tekinti és megsemmisíti. Ezért az országbíró a nevezett birtokrészt és birtokokat minden haszonvételükkel és tartozékukkal István mr.-nek hagyja, s erről függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 16. die 22. diei residencie exercitus regii superius annotati, a. d. 1339. E.: Dl. 3207. (Mon. Poson. 43. 4.) Hátlapján más középkori, ill. újkori kéztől tárgymegjelölések. Sárga-zöld fonálon természetes színű, pajzs alakú függőpecsét töredéke. Má.: Dl. 25 095. (Mon. Poson. 45. 5.) Újkori. K.: -. 75. 1339. febr. 6. Visegrád Pál c. országbíró elengedi Zery-i Pousa mr. Krasso-i c.-nek azt a 14 budai M.-t, amellyel neki tartozott, s amehnek kifizetésére saját oklevelével kötelezte magát. D. in Vissegrad, sabb. prox. p. fe. Purif. virg. glor., a. d. 1339. E.: Dl. 91 297. (Festetics cs. lt. Mise. 44.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés. Pajzs alakú zárópecsét természetes színű viaszmaradványa. K.: -