Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)

Documenta

szerint becsüljék fel, majd a felek a káptalan jelentését júl. 1-jére (oct. Nat. Johannis Bapt. sub eodem anno) vigyék vissza. A becslés ezután többször meghiúsult a káptalan tanúsága helyszínre vezetésének hanyagsága miatt, Pál comes oklevelei szerint a perben több halasztásra került sor, végül az ország­bíró meghagyta, hogy a királyi emberek és a becslők által a bácsi káptalan tanúságai jelenlétében 1337. márc. 26-án (in die medii Quadr., a. d. 1337.) a becslés történjen meg, és a felek a káptalan válaszát ápr. 2-re (oct. diei medii Quadr.) vigyék vissza. A jelentés megtárgyalását a felek akaratából máj. 8-ra (quind. Georgii) halasztotta, mikor is megjelentek Pál fiai, Butus (diet.) János nevében Kenez fia: János képviselő, és Phyle fia: Péter mester bemutatta a káptalan jelentését, mely szerint a becslés nem történt meg, mivel Péter mes­ter azt állította, hogy ott a Duna folyón felfelé és lefelé haladáskor és átkelés­kor a révnél szedett vám és a vásár királyi adományból őt illeti. Péter mester ennek igazolására bemutatta Pál comes-nek az uralkodó privilégiumát, mely szerint a király többek között Borh birtok vásárát és a vámját (telonium), amit Borh-on a Duna folyón ott átkelőktől v. a Duna folyásán fel- és lefelé hala­dóktól szokás szedni, Phyle fiainak (és nem Imre fia: Péternek) adományozta. Ennek alapján, mivel Borh harmadának (kivéve a Borh-i vámot és vásárt) becsléséhez szükségesek voltak a királyi emberek és valamely káptalan tanú­sága, Pál comes írt a bácsi káptalannak, hogy a királyi emberek és a becslők jún. 22-én (domin. an. Nat. Johannis Bapt.) a becslést az országbíró korábbi oklevelében foglaltak szerint végezzék el a káptalan tanúsága, a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében, majd a felek a káptalan jelentését szept. 15-re (oct. Nat. B. virg.) vigyék vissza. Akkor megjelent Mykse fia: Miklós (Phyle fia: Péter mester nevében a boszniai káptalan ügyvédvalló levelével), Pál fiai: Pál és János a maguk és frater-ük: Imre nevében a bácsi káptalan ügyvédvalló levelével, Herman-i Wyda fia: Beke - Butus (diet.) János nevé­ben a Szt. Irineus-káptalan ügyvédvalló levelével -, s bemutatták a bácsi káp­talan jelentését, mely szerint Márton bán fia: Miklós királyi ember Phyle fia: Péter mester részére, Sándor fia János fia: Balázs királyi ember pedig Butus (diet.) János, valamint Pál fiai: János, Pál és Imre részére András éneklőkano­nokkal és Egyed pappal, a bácsi káptalan tanúságaival, a szomszédokkal, vala­mint Endere bán fia: Mortunus mester, Sándor fia: István, Marhard fia: Jakab, Demeter fia: László, János fia: István és Benedek fia: János becslőkkel Borh birtokra mentek, s bár az országbíró oklevele szerint Borh birtok harmadát fel kellett volna becsülniük, de mivel e harmadrész a lakatlan, járhatatlan és elkülöníthetetlen helyek sűrűsége miatt feloszthatatlan volt, a teljes birtokot 5 hold szántófölddel, minden haszonvétellel, joggal és tulajdonnal (kivéve a vámot, vásárt és a Zawalya nevű halászóhelyet) szemmel az ország szokása szerint 400 márkára becsülték, így a harmadrész értékének 133 márkát, 1 ferto-t és 4 pondus-t számítottak. Mivel a mondott okokból Borh harmada kiváltása Pétert illeti, Pál comes (háromszor, ahogy tisztsége a jog szerint 239

Next

/
Thumbnails
Contents