Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XX. 1336. (Budapest–Szeged, 2004.)

hogy annak lovát nem vette el, í 11. Pétert megsebezve annak 6 fogában nem tett kárt. A mondott napon fogott bírók elrendezésével és fentiek engedélyével a felek úgy egyeztek meg, hogy Jakab a Spanlaka birtokon levő teljes öröklött részét egy kerthellyel (amit Chezthue-i János fia: Miklós bírói úton elvesztett fentiek előtt), minden haszonvétellel és tartozékkal Péternek adta, szavatosság vállalásával, amit ha nem teljesítene, 20 M. finom ezüstöt fizessen. Péter mindezt az [erdélyi j kápt. privilégiumával bármikor megerősítheti. D. loco et termino supradict, a. d. 1336. A.: a 389. számú oklevélben. Emi.: a 371. számú oklevélben. K.: 20. 1336. jan. 15. Pál prépost és a Jazou-i Keresztelő Szt. János-monostor konventje jelenti Drugeth Vilmos (Wyllermus Drugetter) nádornak, a kunok bírájának, hogy 1335. nov. 25-i oklevelének megfelelően (amely szerint Gallus mr. nevében elmondták a nádornak, hogy Fony-i Balázs és Zonk mr.-ek Gallus Kuchyn nevű birtokából egy részt saját, Kuryna nevű birtokukhoz elfoglaltak) Miklós nádori emberrel kiküldték Ábrahám testvért, akik jan. 13-án (oct. Epiph. d.) a szomszédok jelenlétében Kuchyn birtokra mentek, és Gallus bejárt egy részt, azt állítva, hogy a sajátja (hj.: a Thopul folyónál egy wlgariter Ytkuzois - dict. — hely; hársfa; fák sűrűje egészen Kuchynfeu-ig), s amikor ezt neki iktatni akarták, Fony-i Balázs és Zonk az iktatást tilalmazták, és azt mondták, hogy alkalmas időben és helyen privilégiumaikkal bizonyítják, hogy mekkora nagyságú az ő Kuryna nevű birtokuk. D. f. II. prox. p. oct. Epiph. d, a. eiusdem 1336. E.: Dl. 2979. (NRA. 1535. 78.) Hátlapján azonos és újkori kéztől tárgymegjelölések, valamint természetes színű, kerek zárópecsét apró töredéke. K.:-. Megj.: A nádori oklevelet 1. Anjou-okit. XIX. 723. szám alatt.