Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
Chowkakw-i és Geztus-i vámagy a király e. felidézve a különböző hadjáratok során a kormányzat megerősítése érdekében véghez vitt odaadó cselekedeteit, érdemei jutalmául adományba kérte az örökös nélkül meghalt Simon fia: Pál és Gergely fia: Mihály egykori birtokait, a Bodrugh m.-ben lévő Chentey és a Wolkow m.-ben fekvő Pordan birtokokat, mint amelyek királyi adományozás hatálya alá esnek, a király pedig viszonozni akarván Tamás mr. szolgálati érdemeit, levélben fordult a Szt. Irineus-egyház kápt.-jához azzal, hogy miután nyílt oklevele révén örökre szólóan Tamás mr.-nek adományozta a nevezett birtokokat, a kápt. által kiküldendő tanúságtevő jelenlétében királyi emberként Iwan bán fia Jakab fia: György mr. Bythwa-i alvámagy végezze el az összehívott szomszédok e. a 2 birtok hj.-át és iktatását Tamás mr. és örökösei részére. A mondott királyi ember a Szt. Irineus-egyház részéről tanúként kiküldött János mr. prépost jelenlétében megjárván a Wolkow m.-i Pordan határát, Barabás ellentmondása miatt - miként arról az említett kápt. jelentő levele tájékoztat - nem tudta Tamás mr. birtokba iktatását foganatosítani, ezért Barabást [1333.] ápr. 11-re (ad oct. dominice Resurr., quarum prox, preteriit revolutio annualis) a királyi jelenlét elé idézte Tamás mr. ellenében. A pert azonban közbeavatkozó királyi parancs nyomán elhalasztották az András herceg Tengerentúlra, azaz a Nápolyi Királyságba szállításával kapcsolatos királyi hadjárat hadoszlását követő 15. napra (ad quind. residencie sui exercitus in eductione generose sue prolis, ducis Andree ad partes Transmarinas in regnum Apulye facta moti), amikor is - tehát [1334.] ápr. 3-án (in ipsius quind. residencie regalis exercitus ad domin. Ramispalmarum prox, preteritam proclamate) - Péter fia: Tamás mr. az országbíró e. Barabástól a beiktatását meghiúsító tiltakozás okát tudakolta. Minthogy Barabás az egész Pordan birtokot illetően azt állította, hogy okiratok érvénye alapján az őt illeti, az országbíró Barabás bizonyító oklevelei bemutatásának időpontjául [1334.] máj. 29-t (quind. fe. Penth. iám transacte) tűzte ki. E napon Tamás mr. az okirati bizonyíték bemutatását kérte, mire Barabás a Szt. Irineus-egyház kápt.-jának egy 1326-ban kelt privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. X. 583. szám) tárta elő. Annak tartalma szerint Pordan-i Albert fia Simon fia: Pál a Pordan birtokban lévő részének örökségképpen őt illető felét 25 M. dénárért eladta Boxa fia: Barabásnak más, Pál nővéreit, anyját, atyjafiait és rokonait illető Pordan-i részek épségben hagyása mellett. Barabás azonban jogalapjának előterjesztésekor az egész Pordan birtokra vonatkozólag hivatkozott birtokjogát igazoló okiratokra, ezért az országbíró a másik birtokfelet illetően is kérte az okleveles bizonyítást tőle. Barabás ennek nem tudott eleget tenni, elmondván, hogy neki csak az egyik, vételi jogcímen őt illető birtokrészre van okirata, a másik birtokfél pedig egyáltalán nem az övé, hanem Vydus fia János fiaié, Demeteré és Péteré, viszont a pert kiváltó hj. idején a másik birtokfél tekintetében is meghatalmazással rendelkezett János fiaitól arra vonatkozólag, hogy képviseletükben tilalmazó ellentmondást tegyen, ill. érvényes ügyvédvalló levél révén a szóban forgó birtok másik fele dolgában is eljáijon, aminek alátámasztására bemutatta a Szt. Irineus-egyház kápt.-jától származó meghatalmazó levelet. Az 142
