Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
abban foglaltak szerint Vydus fia János fiai: Demeter és Péter teljes körű általános felhatalmazást adtak mind az általuk mások ellenében, mind a mások által velük szemben indított összes perben valamennyi bíró színe e. Barabás számára, hogy [1334.] máj. 26-tól számítva (a fe. Corporis Christi prox, preterito) 1 éven keresztül képviselje őket. Ezek u. abból kiindulva, hogy sem a Pordan birtok hj.-val összefüggő eredeti idézőlevél, sem Tamás mr. perlevelei nem szólnak arról, Vydus fia János fiai valamilyen pert viseltek volna Pordan birtok szóban forgó fele része miatt Tamás mr.-rel szemben, v. hogy a hj. során tiltással éltek volna - nem számítva Barabásnak a hj.-kor, ill. Tamás mr. iktatásakor a maga nevében és személyében önnön jogára, továbbá a birtokában lévő okiratok érvényére hivatkozva a teljes birtokot illetően bejelentett tiltást -, és mert maga Tamás mr. is azt állította, hogy Pordan birtok kapcsán ő egyedül csak Barabással áll perben, az országbíró olyan perlevelek bemutatását kérte Barabástól, amelyek Pordan birtok másik fele dolgában János fiainak perbenállását igazolnák Tamás mr.-rel szemben, v. amelyek azt bizonyíthatnák, hogy János fiai a hj. és az iktatás alkalmával tiltakozó ellentmondással éltek volna. Ilyen irat bemutatásának, v. a János fiai és Tamás mr. között fennforgó peres eljárás bizonyításának azonban Barabás az országbíró többszöri felszólítása ellenére sem tudott eleget tenni, mindössze továbbra is azt erősítgette, hogy János fiai rábízták a birtok másik felével kapcsolatos per intézését, s hogy a jelen perben János fiainak ő a törvényesen meghatalmazott ügyvédje. Fentiek alapján az országbíró megállapítja, hogy a hj. kapcsán keletkezett idézőlevélből ugyan egyértelműen az derül ki, hogy Barabás a királyi adomány nyomán Tamás mr. javára eszközölt iktatás során a teljes Pordan birtokra vonatkozólag a saját jogára hivatkozva tiltotta a királyi ember és a Szt. Irineus-kápt. tanúságtevőjének eljárását, majd az ő korábbi országbírói oklevele szerint a teljes birtokot illetően vallotta magát érvényes okiratok alapján Pordan tulajdonosának, s eszerint is vállalta az iratbemutatást, a jelen ügyszakaszban azonban mégis módosítva eredeti állításán, már csak Pordan birtok vételi jogcímen megszerzett egyik felére nézve igyekezett korlátozni a bizonyítást, tagadva, hogy a birtok másik fele is az övé lenne, ill. hogy azzal kapcsolatban bármilyen okirattal is rendelkezne, amiből belátható, hogy a hj.-kor és az iktatáskor a király jogsérelmére bitorlóként önhatalmúlag tulajdonította a magáénak a szóban forgó másik birtokfelet. Mindezekért a vele együtt törvényszéket alkotó bárókkal és nemesekkel együtt Pordan birtok azon felét, amelyet illetően Barabás semmilyen okirattal nem rendelkezik, idegenjogot nem sértve királyi adomány címén Péter fia Tamásnak és örököseinek ítéli örökre szóló birtoklásra, Barabást ugyanakkor mint e birtokfél önhatalmú bitorlóját a maga vételi jogcímen kezén tartott másik birtokfelétől, valamint bárhol fekvő összes többi birtokától is megfosztva fővesztési ítélettel sújtja, s elvett javait kétharmad részben ítélkező bíróként a saját, egyharmad részben pedig perbeli ellenfelének, Tamás mr.-nek a kezéhez csatolja. Amiatt pedig, hogy Barabás alaptalanul tüntette fel Tamás mr.-rel szemben perviselő félként János fiait, magát pedig azok személyében perben álló törvényes képviselőnek 143
