Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVII. 1333. (Budapest–Szeged, 2002.)

[XXII.] János pápa közli Károly királlyal (V), hogy udvara meghallgatóját, káplánját, Szt. Genesius-i Bertrandus mr. angouléme-i dékánt Itáliába küldte bizonyos ügyek miatt, és személyét illetően a királytól bizalmat kér. D. VIII. Kai. Sept., [pápasága] 17. év[é]ben. Reg.: ASV. Reg. Vat. 117. vol. 5a. old. (Df. 291 675.) K.: 409. 1333. aug. 29. [Gyula-]Fehérvár András erdélyi püspök közli: Margit, Beseneu (dict.) Lőrinc özvegye, néhai Mylazth c. leánya 1329-ben János mr. fehérvári főesp., általános püspöki helynök előtt perbe fogta Adorján c. Gald-i nemest, saját testvérét (fráter uterinus) leánynegyed ügyében, amely őt és Rakuzd-i Dees fia Tamás özvegyét illeti meg Adorján c. birtokaiban, e per a helynök előtt hosszú időn át folyt, amint ez a helynök okleveleiből kiderül, majd Adorján c. a Galdtu birtokban őt örökség jogán felosztást követően megillető negyedrészt malomhelyekkel együtt 1 évre lekötötte Margitnak leánynegyed fejében a helynök oklevele szerint olyan feltétellel, hogy amennyiben ezen idő alatt Adorján c. nem váltaná vissza, szomszédai, a Gald-i nemesek tehessék meg ezt. De mivel János mr.-nek a püspök előtt bemutatott oklevele szerint közülük senki nem váltotta vissza, s a helynök az ügyet a püspök elé utalta, ő a kápt.-beli testvérekkel együtt Galdtu falu negyedrészét Margitnak ítéli, Adorján c.-re és a Galdi nemesekre örök hallgatást ró. Erről függő pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. Albe, in fe. Decoll. B. Johannis Bapt., a. d. 1333. A. Á.: Erdélyi kápt., 1335. aug. 19. Dl. 29 118. (Gyfvár. Cista com. Alba 1. 2. 50.) Eje nyílt oklevél volt. K.: 410. 1333. aug. 29. Az erdélyi kápt. jelenti Simon erdélyi alvajdának, hogy 1333. júl. 26-i kérésének (1. 377. szám) megfelelően ennek embere, Nakas (dict.) Miklós Tholdalad-i nemes társaságában kiküldte Domokos Sarpathak-i papot, akik visszatérve elmondták, hogy