Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

alább 4 bejárja a Halymba és Dobus között fekvő Seulch határát, majd kettéosztják a birtokot, s az Errad felőli részt a püspök és egyháza kapja meg, a Dobus felől eső darab pedig Lőrinc fiainak jut. A megegyezéshez kapcsolódó kikötés szerint az így elnyert szerzeményét visszautasító fél párbajveszteskénti elmarasztalást von magára. Emi.: az 50. és a 280. számú oklevelekben. K.:R.: Veszp. Reg. 88-89. (209. szám). 36. (1330. jan. 13. körül) Az egri kápt. az I. Károly király parancslevelében (1. 23. szám) foglaltakat teljesítve tanúul adta István fia: Loránd királyi ember mellé Miklós mr. kanonokot, akik a Gömör m.-i vásárokon és nyilvános helyeken kihirdették, hogy a fővesztési ítélettel sújtott Malah-i Isaak fiaitól: Jánostól, Istvántól, Mihálytól és Györgytől az ítélkező bíró, Drugeth Vilmos mr. kezére került birtokok kiváltásában érdekelt rokonok, szomszédok továbbá a szóban forgó birtokokra bármilyen alapon jogot formáló személyek jelentkezzenek, különben megtörténik e javak iktatása Vilmos mr. részére. A nevezett kiküldöttek a kihirdetések végeztével felkeresték Isaak fiainak birtokait, hogy azok tulajdonába beiktassák Vilmos mr.-t az összehívott szomszédok jelenlétében, ám ott a magukat Isaak fiainak rokonságába tartozónak mondó Malah-i János fiai: Miklós és György kijelentették, hogy mint rokonok jogosultak a Gömör m.-i Heripan birtok felének, ill. a teljes Zenthdemether birtoknak a magukhoz váltására, s készek ezt meg is tenni. Erre a királyi ember megidézte őket a királyi jelenlét elé Vilmos mr. ellenében. Emi.: a 48., 149. számú oklevelekben. K.:Megj.: Ezen irat emlékét Garai Miklós nádornak az ügyben 1409-ben kelt oklevelei közvetett módon tartották fenn (felsorolásukat 1. a 30. számú oklevél apparátusában). Bár az egri kápt. fenti jelentőlevele nem szerepel a bemutatott oklevelek között, Garai nádor mégis rögzítette a tartalmát, minden bizonnyal annak köszönhetően, hogy Pál országbíró egyik bemutatott oklevele magában foglalta e kápt.-i jelentés főbb elemeit. Az oklevél 1330 év eleji keltezéséhez egyrészt az a körülmény ad támpontot, hogy a király hirdetőleveléről először jan. 13-i iratban (1. 30. szám) esik említés, másrészt figyelmet érdemel az a mozzanat is, hogy egy másik - a fenti eljáráshoz kötődő - birtokmegváltási próbálkozás érdekeltjeinek jan. 20-án kellett Vilmos mr.-rel szemben az országbíró elé járulniuk (1. 51. szám).