Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

R.: Bártfai Szabó, Széchényi I. 499. (K. alapján; téves máj. 4-i napi dátummal). Megj.: Pál országbíró említett parancslevelét 1. Anjou-okit. XIII. 605. szám alatt; a [ ] között adott kiegészítéseknek ezen irat szolgált forrásául. Az oklevél végén említett királyi iratra vonatkozólag minden közelebbi támpont hiányzik. 209. 1330. ápr. 18. A Zala-i Szt. Adorján-monostor konventje tudtul adja: [I.] Károly király (H) oklevele értelmében (1. 195. szám) Miklós fia: Miklós mr. köteles volt ápr. 15-én (in oct. Pasce d.) egy, Igruch földből [IV.] László király (H) privilégiuma alapján elkülönített földdarabot Jakab fia: András, Jahynch fia: Péter, valamint Cube (gen.) fia: Miklós tulajdonába visszaállítani, miután a helyszínen eljáró Budur c. királyi ember a konvent tanúságtétele mellett s az összehívott szomszédok jelenlétében a László király privilégiumában foglalt határok szerint elvégzi a szóban forgó földrész hj.-át, és elválasztja azt Igruch birtoktól. Mint a konvent tanúskodásával eljáró Ollar-i Budur c. jelentette, bár először Duruzlo fia: Gergely mr. - mind a maga és fiai nevében, mind Balázs és Duruzlo, valamint többi testvére, mind pedig testvére, Duruzlo fiai képviseletében is ellene volt az említett birtoktulajdon helyreállításának, ám mert azt Miklós mr. áthárította rá azon az alapon, hogy amikor korábban birtokcserét eszközöltek egymás között, akkor Igruch birtok, ill. a cserébe adott ingatlan vonatkozásában egyaránt kinyilvánították önnön mentesítési kötelezettségüket az esetleges zaklatókkal szemben, ennélfogva ápr. 15-én (in dict. oct.) Gergely mr. a László király privilégiumából ismert határokkal visszabocsátotta a nevezett földrészt András, Péter és Miklós tulajdonába örök birtoklásra. Hj.: E felől újonnan emelt földjel egy öreg cseresznyefa tövében annak az útnak a közelében, amely az Igruch-ból jövő Rokulan folyóhoz visz, E-nak tovább szántóföldeken emelt 2 új földjelhez, ezek egyike Ny-ról Igruch, a másika Ke felől András és említett rokonainak földjei között von határt, E felé Tothrokolan föld határáig, annál Ke felé fordul, s Rokolan föld szomszédságával a Tothrokolanpataka ~ Totrokolanpataka vízfolyás vízében megy tovább Dé felé, a víz közepén tovább 2 új földjelig, amelyet a víz menti réten Ny-i irányban emeltek, és amelyek vonalában rálátni a kezdőponti cseresznyefa tövére; az innen E-ra eső földét Gergely mr. visszabocsátotta az említett András, Péter és Miklós tulajdonába. A folyóvíz ugyané pontjától tovább a meder közepén Dé felé addig a helyig, ahol Ny-ról a szántókból kiemelkedő kis dombon egy körtefa áll, a folyó Ny-i oldalán e körtefától kiindulva kaszálórét mentén Dé-i irányban több földjel a szántók végéig, ezen földjelek vonalán belül le a víznél egy újonnan emelt földjelhez, amely Ke felől áll a Quisumkadpataka ~ Kisumkadpataka vízfolyás mentén, és ahol a Totrokolanpataka és a Kisumkadpataka vizei összefolynak, átkelve a folyón Ke felé 2 földjelhez; e területet, az ugyanezen határokon belül levő kaszálóréttel együtt Gergely mr. szintén visszahelyezte András, Péter és Miklós tulaj*