Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

összes Mo.-i birtokát és birtokrészét - az egyetlen, a maga és családja lakhelyéül (pro sua et universe familie sue habitatione) választott s a Nógrád m.-i Taryan birtokon fekvő telekhely (locus sessionalis) kivételével - odaadja fiának, Jánosnak örök jogú birtoklásra. Á.: Tá. szerint: I. Károly király [közelebbről meg nem jelölt időben kiadott] nyílt oklevelében. Tá.: Zsámboki [Gilétfi] Miklós nádor, 1344. szept. 21. u. > esztergomi kápt., 1385. nov. 7. Dl. 71 276. (Görgey cs. toporci lt. 43.) (Á.-ról.) Má.: Uo., mint Tá., azzal megegyező jelzet alatt (Görgey cs. toporci lt. [42. ?]) (Újkori egyszerű Má. Tá.-ról.) K.: Megj.: A Zsámboki Miklós nádor Tá.-át fenntartó esztergomi kápt.-i átírás feltehetőleg a függőpecsét kiszakadása miatt - megcsonkult, ezért a nádor oklevele csak a benne átírt legkésőbbi keletű oklevél terminuspost quemnek vételével datálható. 684. 1329. A győri kápt. 1329. évi (a. incarn. d. 1329.) privilegiális oklevele bizonyos [Almás, Némethfalu, Kátafalva, Machfalva, Bélmura - más néven PethenchPethenich, ill. Csepench-Chepinch -, továbbá Marcalch és Nádasfa birtokokkal, esetleg csak egyik-másikukkal, v. csak az egyikükkel kapcsolatos] birtokügyletben. Tá.: Jolsvai Leusták nádor, 1394. aug. 28. > Bebek Detre nádor, 1400. jún. 3. > Garai Miklós nádor, 1410. nov. 14. Dl. 86 519. (Nádasdy cs. nádasladányi lt. 2. 49.) (18. sz.-i egyszerű Má.-ban.) K.: Megj.: Garai Miklós nádornak a tartalmi átírást adó oklevele minden bizonnyal a fentieknél közelebbről, pontosabban is rögzítette az egykor Jolsvai Leusták nádor e. bemutatott győri kápt.-i privilégium tartalmát. A Garai-féle oklevélről készült 18.-Í sz.-i Má. viszont az 1394-ben bizonyítékként bemutatott 10 oklevélnek nem részletezi a tartalmát, hanem az 1329. évi - az első bizonyítékként bemutatott - irat kapcsán feltehetően egy másik, "K" jelű oklevélmásolatban foglaltakra utal e szavakkal: „... continetur hic illud idem transumptum, quodprius iam sub K. prodicitur... " Minthogy az ezen utalásnak megfeltethető példányt nem sikerült fellelni, ezáltal a győri kápt.-i irat tartalmára csak abból következtethetünk, hogy azt a 14-15. század