Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

veszprémi egyház ügyvédje tudatja a pápával, hogy egyik részről megbízói, a veszprémi püspök és kápt., a másik részről pedig a Mo.-i, Esztergom melletti Szt. István király ispotály mr.-e és keresztes testvérei között, részint a veszprémi egyházm.-be tartozó Bylle-i Szt. Margit-, a Thaath-i Szt. György-, a Sydoud-i Szt. Tamás-, továbbá a [szentkirályi] Szt. András- (super capellis ... S. Thome de Sydoud et S. Andree) kápolnák miatt - amelyeket az ispotály keresztesei a veszprémi egyház súlyos veszteségére földig leromboltattak -, részint pedig az ugyanazon egyházm.-be tartozó [budafel-]hévizi (de Calidis Aquis) tizedek miatt immár több mint 25 éve tartó per forog fenn, s a veszprémi püspök már reményt sem fűz ahhoz, hogy ez az ügy valaha is jogi lezárást nyerhet, hacsak a pápa az egész eljárás lefolytatását nem bízza a végső ítélet meghozatalának elvárásával a pápai törvényszék valamelyik ügyhallgatójára. Ezen kérvénynek a végén az előzőektől szembeszökően eltérő, a pápa kezétől származó írás (scripta ... de manu et littera littere superiori totaliter dissimili, videlicet de manu et littera predicti domini nostri pape) olvasható Cerzeto-i Olivér ügyhallgatónak szóló szöveggel, amelyben az egyházfő eljárásra utasítja őt attól függetlenül, hogy a szóban forgó per eddigelé természetéből kifolyólag nem került a Kúria elé. Az irat alján B. betűjel áll. Mindezek nyomán az ügy hallgató meghagyja a címzetteknek, hogy a veszprémi püspök és kápt. bármelyikükhöz is fordulnának közülük, annak az e megkeresést követő 10 napon belül gondoskodnia kell az említett ispotályos ház mr.-ének és testvéreinek megidézéséről az ő színe elé, mégpedig olyasformán, hogy a megidézettek kötelesek az idézéstől - ill. e levélnek előttük történő ismertetésétől - számított 80. napon v. személyesen megjelenni a Római Kúriánál, v. alkalmas és kellő felhatalmazással rendelkező ügyvéd(ek) elküldésével biztosítani képviseletüket ott, abban a palotában, ahol a pápai ügyhallgatók szoktak törvényszéket ülni és igazságot szolgáltatni. Azt is tudtára adja a megidézetteknek, hogy a távolmaradás nem hiúsítja meg az eljárás lefolytatását. Az idézés foganatosítója a maga v. más autentikus pecsétjével ellátott közokiratban, ill. saját nyílt oklevelében (per publicum instrumentum vei vestras patentes litteras) tartozik írásos jelentést adni az idézésről. Erről az ügyhallgató függőpecsétjével megerősített, írnoka, János mr. közjegyző (per magistrum Johannem Pictoris de Maceriis, Remensis diocesis, notarium publicum et scribam nostrum) által kiállított oklevelet ad ki. D. et actum Avinione, in palacio apostolico, in quo auditores ipsius sacri pallacii apostolici ad iura reddendum sedere consueuerunt, sub a. d. a Nat. eiusdem 1329., ind. 12., die 27. mensis Jan., XXII. János pápaságának 13. évében. E.: Veszprémi érseki lt. Dec. Budenses 13. 1.4. 1. (Df. 200 139.) Az időrendi mutató függőpecsétre utal. amelynek szalagja az oklevél Fk.-én is látható. A.: a 458. számú oklevélben. K.: Vespr. II. 49-51. (60. szám) (kihagyásokkal).