Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

R: Reiszig E„ Száz. 37. (1903.) 522.; Str. III. 717. (972. szám) (K. alapján; latin nyelvű); Horváth, Zirc 272 (63. szám); Veszp. Reg. 82-83. (192. szám); Bónis-Balogh 90. (814. szám) (Mind K. alapján.) Megj.: A veszprémi egyház ügyvédjének az oklevélben átírt folyamodványa más formában nem ismert; közelebbi datálásához használható támpont nem áll rendelkezésre. 51. 1329. jan. 27. Péter mr., Miklós mr. pozsonyi c. alispánja és a m. 4 szb.-ja emlékezetül adják, hogy miután jan. 27-én (f. VI. prox. an. fe. Purif. B. virg.) Nyek-i Jakab fia: János 3 M. bírsággal marasztaltatott el Karcha-i Luka fia: Miklós ellenében, Jánosnak a bírság harmada megfizetésével febr. 10-én (in quind. datarum presentium) kell mentesítenie magát Miklóssal szemben. D. die prenotato, a. d. 1329. E.: Dl. 48 523. (Üchtritz-Amadé cs. lt. 5. 1. 16.) Hátoldalán azonos és újkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés: hátlapon egy kerek pecsét nyoma, továbbá zárlatán is egy kerek pecsét nyoma hártyacsíkkal. K.: 52. 1329. jan. 27. Miklós c., Vilmos (Wyllermus) mr. albírája értesítvén a Jazow-i konventet, hogy miután a korábbi memoriális levelében (1. 17. szám) foglaltak szerint Malahy-i Isaak fia: János köteles volt színe e. a királyi had feloszlását követő 15. napon (in quind. residentie presentis exercitus d. regis) 8 és fél M.-t, továbbá 4 pondust fizetni részint dénárokban, részint megfelelő becsérték szerint Cynege (dict.) Miklós c.-nek, a felek a kitűzött napon megjelenvén előtte a szegénységére hivatkozó János közölte, hogy készpénzben nem tudja leróni tartozását, ám kész azt Malah-i részbirtokából kiegyenlíteni, minekutána az albíró tanú állítására utasítja a konventet Choltou-i Alyp fia: István v. Luca fia: Sándor királyi emberek valamelyike mellé, hogy azok márc. 8-án (in die Cynerum) felkeressék a szóban forgó részbirtokot, és ott területéből kimérve egy - becsű szerint a tartozással egyenértékű - darabot, azt iktassák Miklós részére. Az esetleges ellentmondókat Vilmos mr. elé idézteti, egyben jelentést kér számára a történtekről, ill. az esetleges ellentmondás kapcsán megtett intézkedésekről. D. in quind. oct. Epiph. d., a. eiusdem 1329.