Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)
[XXII.] János pápa eleget tévén Pascha nemes asszony - a mo.-i János nádor hitvese - kérelmének, engedélyezi számára, hogy maga választotta gyóntatója egyetlen egyszer, halálának pillanatában minden elkövetett vétkére ugyanolyan teljes bűnbocsánatot adjon, mint amilyenben különleges kiváltság révén a pápák szoktak egyes személyeket részeltetni, mindamellett azzal a megkötéssel, hogy minden olyasmivel kapcsolatban, ahol a gyóntató a más számára nyújtandó elégtételadást v. neki magának - amennyiben mégis életben maradna -, v. örököseinek - ha netán valóban meghalna - kötelezettségül szabta, ő és azok feltétlen teljesítéssel tartozzanak. D. Avinione, II. Non. Sept., pápaságának 13. évében. Reg.: 1. ASV. Reg. Vat. An. XIII. com. ep. 2903., v. 92. f. 36a. (Df. 291 503.) 2. Mollat szerint: Reg. Av. v. 34., f. 145b. K.: Theiner I. 520-521. (805. szám) (Reg. 1. alapján, 1328. szept. 4-i dátummal). R.: Mollat IX. 46 204. (Mindkét Reg.-ból.) Megj.: A regeszta XXII. János annus pontificatus-ának rossz kezelése következtében, Theiner alapján tévesen vétetett fel az Anjou-okit. XII. kötetébe 404. szám alatt. Mivel XXII. János pápai évei mindig szept. 5-vel kezdődnek, így a 13. év szept.-ének 4. napja a szóban forgó pápai év utolsó napjának tekintendő, azaz 1329. szept. 4-ében határozandó meg. Theiner a kiadás napját hibásan a pápai év első napjának kezelve adta meg 1328-ban az évet. 494. 1329. szept. 4. Pál c., országbíró e. a korábbi memoriális oklevelében (1. 478. szám) foglaltak alapján András mr. [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár- mint aki királyi parancsra, ill. Miklós aradi prépostnak és kápt.-jának kérésére elvállalta az aradi egyház összes birtokának gondviselését és oltalmazását-aug. 27-én (in oct. B. regis Stephani) panaszt terjeszt elő Bechey-i Imre mr. Lewa-i várnaggyal szemben, kifogásolván, hogy miután Imre mr. serviens-ei és egyéb emberei számos kárt, gaztettet és jogsértést okoztak, ill. követtek el az aradi prépost és egyházának ártalmára, ő pedig szüntelen panaszai közepette kérlelte Imre mr.-t, hogy tiltsa el övéit az efféle gonosztettektől, az mégsem parancsolt megálljt nekik. így azután ápr. 22-én (in sancto sabb.) Imre mr. serviens-ei és csatlósai vakmerőségükben már arra vetemedtek, hogy korábbi bűneiket tetézve Arad városában meggyilkolták officialisát, Miklóst, akit előzőleg ő helyezett a városba, ill. a nevezett egyházi birtokokba;