Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)
Az oklevél regesztáját az Anjou-okit. XXIII. kötete is tartalmazza (469. szám) 1339. aug. 6-i dátum alatt, amely regeszta Str. III. 344-345. közlésén és nem kéziraton alapul. Az íráskép nem zárja ki az irat 1329. évre tételét, ám a kelet évének biztonságos eldöntéséhez elsősorban további tartalmi fogódzók előkerülése teremthet lehetőséget. 444. 1329. aug. 6. A nyitrai kápt. e. Leueu (dict.) István tiltakozik amiatt, hogy nepos-a, Luchunch-i Moka fia: Mihály, akitől zálogként átvett 4 ökröt (bobus), ő viszont ezzel szemben kölcsönadott neki nővére menyegzőjére 2 kék színű Ipri-i ruhát - nevezetesen egy aranyozott rózsákkal kivarrt alsóruhát (tunica) és egy köntöst (clamis) -, mely dolgok miatt aug. 5-én (in fe. B. Dominici conf.) birtokáról hatalmaskodva rátört az ő ugyancsak Luchunch nevű birtokára, és elhajtotta onnan a maga falujába az ő és jobbágyainak 28 jószágát (pecora), továbbá a már említett 4 ökröt is, súlyos kárt okozva ezáltal neki. D. in fe. B. Syxti pape et mart., a. d. 1329. E.: Dl. 75 525. (Sándor-Metternich cs. lt. A. 3. 6.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés. Zárlatán természetes színű kerek pecsét töredéke. K.: 445. 1329. aug. 6. A pécsi kápt. e. egyik részről a fivérét, Fülöpöt és többi testvérét is képviselő Gerede~Geredey-i János fia: Lőrinc mr., a másikról Purbuzlo fia: Dénes a maga és testvérei, Miklós és Mihály, valamint patruelis frater-ének, Jakabnak a fiai: Pál és Henk nevében is, Kernen fia: Lőrinc a maga és testvére, Miklós nevében is, végezetül Pál fia: Tamás - mind ugyanonnan való nemesek - megjelenvén, az elsőként említett Lőrinc mr. kinyilvánítja, hogy Geredey birtok ama Dé-ről eső földjéből, amelyet Miklós mr. a királyi udvarnokok c.-e mint conditionarius birtokot foglalt vissza, ő és testvérei vissza fogják adni a vele szemben megjelent nemesek részeit, ha azok jogi úton képesek elismertetni a szóban forgó földrészekre vonatkozó örökségi jogukat. D. die domin. prox. p. fe. B. Dominici conf., a. d. 1329. E.: Dl. 67 701. (Tallián cs. lt. 25.) Hátlapján természetes színű, ovális pecsét töredéke. K.: Koszta L„ Bar. tí. 1992/1995. 13. (15. szám). R.: Uo., mint K.