Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

vérük, Henrik (Herricus) mr. u. rájuk szállt birtokok kapcsán hosszas viszály támadt közöttük, amelyet végül békességgel elrendeztek a következők szerint. A határ kezdete Dé felől Henburk és Wyzoka birtokok között forrásnál emelt 2 földjelnél, innen hosszan lefelé É-nak, patak mentén 2 földjel, a patakban tovább, majd másik patakban, amely átmegy Vizoka falun, É felé száraz völgyben hegytetőre fel 2 földjelig, a hegy hátán Koak-i József határjeleiig, É felé Nedalpathaka forrásához, lefelé földjelhez, onnan Ny felé tovább, Grospataka patakban, Tarcha vízben hosszan le 2 bal part menti földjelhez, kevéssel ezután a Lypna patakban tovább, ebben E felé 2 földjelhez Zeek közelében, Zeek felé tovább, hegytetőn 2 földjel, a hegy hátán le a Tarcha vizébe, forrásnál 2 földjel, Godosa víz, abban felfelé földjelig. Ke felé hegynél Olsua-hoz tartozó földjel, innen E-nak tovább hegytetőre fel Drouch és Olsua határai között, végig a hegygerincen Jauor hegyig, e hegy tetején annak végéig, a hegyről lefelé a Polauch-ra vivő útra, át egy patakon, fel egy nagy hegy tetejére, onnan É felé le a Lybitina vízébe, amelyben a határ bevégződik. E határt János és Rykolphus mr.-ek örököseikre nézve is egyaránt örökre elfogadják. Ezenkívül azt is kinyilvánítják, hogy János mr.-nek a maga és testvérei, [néhai] Kokas, valamint Rycolphus mr.-ek nevében András c. fia: János mr. javára eszközölt adományát a havas hegyek alatt, Lumpnich felső részén fekvő Mertlov birtokra, ill. egy Danaych-beli birtokra vonatkozólag, továbbá a Lybitina folyónak azon a részén levő, valamint a Poprád folyón túl fekvő földirtokoknak és erdőknek az eladományozását is, amelyet Rykolphus c. tett a maga és említett fivérei nevében a néhai Fülöp nádor javára, mindketten elfogadják, és ezen adományokat illetően kölcsönösen kötelezettségektől örökre menteseknek nyilvánítják egymást, azzal, hogy örököseik sem léphetnek fel zaklatólag a másik féllel szemben. Erről a kápt. függőpecsétjével megerősített és az ABC betűivel intercidált privilégiumot ad ki. D. sabb. prox. p. oct. Epiph. d., a. eiusdem, 1329. A. Á.: Szepesi kápt., 1349. dec. 11. > egri kápt., 1349. dec. 31. Dl. 41 125. (Múz. Ta. 1904. 32.) Má.: 1. Dl. 70466. (Berzeviczycs. kakaslomnici lt. 16.) (Töredékes, csak az oklevél első soraira, a határleírást közlő szakaszig kiterjedő újkori Má. ) 2. Dl. 70 482. (Uo., 33.) (Á. 1-ről készült 19. sz.-i egyszerű Má.) K.: 28. 1329. jan. 14. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja e. egyik részről a néhai Rikolphus (Ricolphus) c. fiai: János és Rikolphus (Ricolphus-Rycolphus) mr.-ek, a másikról