Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

Til (gen.: Tilonis) fia: Miklós, Bela-i (Beela) német bíró az ugyanazon Szepes m.-i oppidum közösségét képviselő 4 polgárnak és esküdtnek - nevezetesen is Vagner (Wagner) Leonardus-nak, Stop Györgynek, Tyl Volffgangus-nak (Wolfgangus) és Bithner (Bitner) Györgynek - a társaságában megjelenvén közösen kinyilvánítják, hogy a János és Rikolphus mr.-eknek a Szepes m.-ben fekvő, a nemes Polan-i András fia: Jánostól tulajdonukba került Landok~ Landak (Landek), Rokuz ~ Rokusz és Ewr (Ewr speculatorum) nevű birtokait a Bela-i németek földjeitől elválasztó határ kapcsán támadt, régóta tartó viszályukban békességgel megegyeztek egymással. Eszerint a határ Rokuz és Landak között abban a Quel nevű völgyben indul, amely a havas hegytől húzódik lefelé a Bela folyóig, onnan, ahol a Bela folyó Rokuz felé fordul, Dé-nek tart Nyrer (Nires) hegyig - a Rokuz-i erdőkben itt van Ewr falu lakóinak szabad tűzifa-vágóhelye (libera secatio lignorum pro igne) - kerek (rotundus) hegy, Wysfolio (Wysfolow-Vysfolyo) patak - amelyet németül Dorffseyff-nek mondanak [Má.: sáros vizű forrás, amelynek nincs neve,] körülásott platánfa, Ydeswysz nevű patak v. forrás, amelyet németül Lybsayff-nak mondanak, e vízben lefelé a Rokusz-ból Landak-ba tartó útra, s ahol az út eléri az Ydeswysz folyót, bevégződik a Rokusz és Landok közötti határ. János és Rikolphus mr.-ek kinyilvánítják, hogy e határ alapján történő osztozással Rokusz birtok János mr. tulajdonába kerül, míg Landok és Ewr Rikolphus mr.-é lesz. Az említett útnak az Ydeswysz folyóba esésénél kezdődik a határ a Bela-i németek és Landok falu malma között - amely malom egykor Landok-hoz, a soltészsághoz tartozott -, innen a Rokusz-ból Landok-ba tartó úton tovább a Wysfolio folyóig, mocsaras árok (vallis), rajta híddal, tovább egy másik hídig a Bela folyón, ahol véget ér a Bela-i németek és a Landok-i malom közötti határ. A korábban említett útnak az Ydeswysz folyóba esésénél kezdődik a Rokusz falu és a Bela-i németek közti határ is, amely az Ydeswysz folyóban megy egy mocsárig, ill. lápi erdőig, itt elveszíti nevét e folyó, és innentől Sworczbach-nak (Schworzbach) kezdik nevezni, ebben lefelé a Crompsayff-nak - magyarul Saarpataka-nak - mondott patakig, amely elválasztja Rokusz és Ewr birtokokat, s itt elveszítvén nevét a Sworczbach folyó, elkezdődik a németek Bela [födje] és az Ewr birtok közötti határ. E határkijelölést a felek örökre szólóan s örököseik által is megtartandóan fogadják el. Erről a kápt. függőpecsétjével megerősített és az ABC betűivel intercidált oklevelet ad ki. D. sabb. prox., p. oct. Epiph. d., a. eiusdem 1329. Má.: Dl. 71 268. (Görgey cs. toporci lt. 32.) (18. sz.-i egyszerű Má.) K.: F. VIII. 3. 393-396. (168. szám) (Jankovics Miklós gyűjt.-bői, amely Bárdossy állítólagos eredeti kéziraton nyugvó közlésére megy vissza.) (K. eltérő névalakjai zárójelek között szerepelnek.)