Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)
2. Ismeretlen konvent [kolozsmonostori konvent ?], 1649. jan. 16. > I. Lipót király, 1696. jún. 10. (Szövegét az alább. Má. 1-3. alatt feltüntetett példányok tartották fenn.) Má.: 1. Dl. 22 477. (NRA. 1685. 2.) (18. sz.-i) (A MOL. mikrofilmjén a nagy terjedelmű 18. sz.-i iratnak hiányos felvétele látható. Csak az 1526 előtti oklevélszövegek teljesek - benne I. Károly szóban forgó privilégiumáé is -, viszont az átírókeretek hiányosak. A szöveghagyományt Má. 3. teszi megállapíthatóvá, amelynek mikrofilmfelvételén a teljes iratszöveg olvasható, s amelyenek tartalmával egyezni látszik Má. 1-2. példányainak filmes töredékükben áttanulmányozott szövege. 2. Dl. 24 898. (NRA. 1800. 6.) (19. sz.-i Má.-ban). Vö. a Má. 1. alatt tett, ide is érvényes megjegyzéssel, azon különbséggel, hogy a még nagyobb kihagyásokkal készült mikrofilmfelvételen az 1526 előtti oklevélszövegek sem találhatók meg. A tanulmányozható néhány iratfénykép tartalma szerint az e jelzeten őrzött példány is A. 2. szöveghagyományához kapcsolódik. 3. HHStA. Ungarische Aktén. Salz und Bergwesen 333. A. 23. 51. 27b-29a. (Df. 276 154.) (18. sz.-i). (Á. 2-ről.) 4. AJ. Cluj. Cluj-Napoca (Kolozsvár). Beszterce város lt. 2. A. (Df. 247 223.) (19. sz.-i Má.-ban, amely a szöveg végén olvasható megjegyzés szerint egy 1648. okt. 16-án lejegyzett szövegváltozatra megy vissza. Minthogy a 19. sz.-i másoló kizárólag I. Károly oklevélszövegét jegyezte le, így e példány szöveghagyománya nem tisztázható. Má. 1—3-tól a tekintetben szembetűnően eltér, hogy az A. 1. fenntartotta szöveghez hasonlóan nem számozza a kiváltságlevél egyes rendelkezéseit. K.: F. VIII. 3. 353-356. (145. szám) (Feltüntetett lelőhelye: a kiváltságolt máramarosi városok lt.-a.); Densu§ianu 1/1. 611-612. (485. szám); Máramaros 8-11. (4. szám) (Ebben a lelőhelyre vonatkozóan közölt kiadói megjegyzés: „Hiteles átiratban látható a kir. kincstárnak nemes Tóth Mihály szigeti lakos ellen indított perében (megyei levéltár III. 1784/37). Mellékelve van még Becske János és más viski lakosok nemesség igazolási peréhez (megyei levéltár III. 1784/24.") (A szövegközlések Á. 2. szöveghagyományához köthetők.); Doc. Trans. II. 398-400. (537. szám) (Densu§ianu és Máramaros alapján). R.: Knauz N„ Új M. Sión 12. (1881.) 451.; Márki S.. Száz. 23. (1889.) [októberi különszám a Századok máramaros-nagybányai kirándulásáról] 74.; BergerWagner 7. (13. szám) (Má. 4. alapján). Ford.: Doc. Trans. II. 283-286. (537. szám) (román nyelvű). Megj.: Á. Lés Á. 2. szöveghagyományának legszembetűnőbb eltérése, hogy utóbbi a királyi szabadalmakat végig sorszámozással közli, míg az előbbi egyetlen sorszámot sem tartalmaz.