Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

203.1329. ápr. 26. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja e. egyik részről a fiait, Istvánt és Jakabot is képviselő Máté fia Miklós c. fia: Mika, továbbá frater-e, Miklós és annak fiai: József, Jordanus és János, a másik részről pedig János testvér, perjel, valamint a menedékkövi (Lapis Refugii) karthauziak ügyvédje, Herbordus testvér a maga és egyházuk konventje nevében megjelenvén, előbbiek kinyilvánítják, hogy mindazon örökségi jogú javakat, amelyeket apjuk, Miklós c. fiával Mika-val, s annak fiával, Istvánnal együtt részint Sümeg (3.: Simigy), részint a nevezett Miklós c. határai között vétel címén régóta zavartalanul birtokoltak, őseik s a maguk tulajdon lelki üdvéért szavatosság vállalása mellett odaadják a menedékkövi Keresztelő Szt. Jánosmonostornak örök jogú birtoklásra, egyszersmind átadják a szerzeteseknek a szóban forgó javakra vonatkozó összes irataikat is, míg az esetlegesen náluk maradt okiratokat hatálytalanoknak nyilvánítják. Erről a kápt. pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in crastino p. fe. B. Marci ev., a. d. 1329. A. Má.: 1. Dl. 382. (MKA. Acta jes. Leucsovien. 8. 1. pp. 35-36., Mm) (1660-1661. évi). 2. Dl. 1854. (MKA. Acta jes. Leucsovien. 4. 79. nr. 2.) (18. sz.-i). 3. Dl. 25 083. (MKA. Acta jes. Leucsovien. 4. 76.) (18. sz.-i). 4. Dl. 71 630. (Csáky cs. illésfalvi lt. 37. 16. (18. sz.-i). K.: R.: Csáky 55-56. (Má. 4-ről). 204. (1329. ápr. 29. u.) A budai kápt. - Pál országbíró e. bemutatott jelentésének tanúsága szerint tanúul állította Ibur fia: István királyi ember mellé Tamást, a Boldogságos Szűzkápolna presbiter kanonokját, akik ápr. 29-én (sabb. prox. an. oct. Passce dom.) felkeresték a pilisi apátsághoz tartozó Zantou-Zanthou, ill. a Benk fia: János tulajdonát képező Magarad birtokokat, s noha az apát megtagadta a részvételt a 2 birtokot elválasztó határ bejárásában, ill. az ott elhelyezkedő vitás földdarab becsűjének elvégzésében, a királyi ember a 1IV.] Béla király privilégiumában foglalt határleírás alapján mégis megújította a 2 birtokot elválasztó határt, míg a per tárgyává lett, egy ekealjat kitevő földrészről megállapította, hogy azt a pilisi apát foglalással, 2 új határjel kitűzésével csatolta Benk fia: János Magarad birtokából a maga Zanthou birtokához, és hogy értéke 3 M.-ra becsülhető.