Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

töredéke (Frigyes római királyé); 2. piros sodraton természetes színű, kerek, egyoldalú, lovas ábrájú restaurált pecsét (Albert hercegé); 3. zöld sodraton természetes színű, kerek, egyoldalú, lovas ábrájú, restaurált pecsét (Oltó hercegé); 4. hártyaszalagon természetes színű, mandula alakú, kopott, de ép pecsét; 5. hártyaszalagon természetes színű, kerek, címeres, kicsit sérült, restaurált pecsét; 6. hártyaszalagon természetes színű, kerek, címeres, kopott rajzú, restaurált pecsét; 7. hártyaszalagon természetes színű, kerek, címeres, kopott de ép pecsét. Reg. Habsb. szerint a Habsburgok pecsétjein kívül fennmaradt 4 pecsét közül 3-nak a tulajdonosa azonosítható: Albert passaui püspök, Ulrich von Pfannberg és Konrád von Schaunberg, a negyedik pecsétnek a felirata olvashatatlan. Tá.: 1. I. Károly király, 1337. szept. 11. HHStA. Urkundenabteilung. Allgemeinc Urkundenreihe. Rep. 1-17. (Df. 257 981.) 2. I. Károly király, 1337. szept. 11. HHStA. Handschriftenabteilung. Österreichische Weltliche Archive. Weiss 45. 197-202. (Df. 258 468.) (18. sz.-i Má.-ban). K.: [Reg. Habsb. szerint: Spiess, Aufklárgen. i. d. Geschichte u. Diplomatik 7.; Bl. f. Ldeskde v. Ndöst. 20. 428. (kivonatos).] Wenzel, Dipl. Emi. I. 269-275. (289. szám) (E.-ről). R.: Horváth J., 9. (62. szám); Reg. Habsb. III. 1929. szám; Bgl. IV. 39-40. (92. szám) (utóbbi kettő német nyelvű). Ford: Békeszerződések 96-105. (34. szám; magyar nyelvű.). 423. 1328. szept. 21. Bruck an der Leitha [I.] Károly király (V, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli dom.) abban a viszályban, amely közte, valamint Frigyes római király, ill. annak testvérei, Albert és Ottó, Au. és Stájcro. hercegei között egyrészt a római király leányának a néhai Bajoro.-i Ottó herceg fiával, Henrikkel történt eljegyzése következtében, másrészt Mo. bizonyos határmenti területeinek és várainak Frigyes király és testvérei, valamint híveik által történt elfoglalása miatt a háborúskodásig elmérgesedett, miután ellenfelei a megbékélést választva nyílt oklevelükben arról biztosították, hogy az említett házassági szerződés a legkevésbé sem ellene és országa ellen irányul, s hogy készek országhatárainak épségét helyreállítva feladni a megszállt területeket, végezetül hogy lemondanak a nővérük, Ágnes hercegnő részéről Pozsony m.-re, várra és városra vonatkozóan bármely alapon támasztható jogigényről, maga is a megegyezésre törekedve elfogadja a további ellenségeskedés kölcsönös és teljes beszüntetését, s a nevezettekkel fennálló rokoni kapcsolat alapján baráti szövetségre lép velük. Eszerint a maga nevében - mostani és esetleges minden majdani méltóságára értendően is -, valamint utódai és alattvalói helyett is kinyilvánítja, hogy ezentúl Frigyes király és testvérei, továbbá országaik és híveik ártalmára semmilyen kárt s jogsértést nem okoz, és nem enged híveiknek sem elkövetni, míg ugyanakkor a nevezett uralkodókat, ill. alattvalóikat bármely ellenségükkel szemben - még a császári cím viselőjét is beleértve amennyiben Au.-i, Stájero.-i és krajnai hercegségeiket és őrgrófságaikat, avagy összes örökségi birtokukat támadás vagy zaklatás érné, ill. megszállás sújtaná, kérésükre szükség szerint minden