Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

erejével megsegíti, mintha csak tulajdon ellenségeivel kellene szembeszállnia, ámbátor ha e segítségnyújtás messzebbre eső területeikre szólítaná, úgy ennek teljesítése a lehetőségekhez igazodva csak korlátozott is lehet. Nem érvényes a segítségadási kötelezettség Ulászló lengyel király, János cseh király és az említett [Habsburg] Ottó herceg vonatkozásában, összhangban azzal, ahogyan az idevonatkozó tárgyai korábbi oklevelei értendők. Végérvényesen lemond egyben mindazon jogokról, amelyeket az országával szomszédos területeken ez ideig elődei, ő maga, ill. alattvalói maguknak megszereztek és gyakoroltak, helyreállítván Frigyes római király és testvérei, valamint területeik joghatóságát. Hozzáfűzi ehhez annak engedélyét, hogy az uralma alá visszakerülő területeken zavartalanul biztosítja Frigyes király és testvérei, ill. területeik lakói számára az eddig birtokukban volt szőlőkben a további szőlőművelést a használatért járó szokásos census fejében s minden akadályozástól, újfajta adótehertől és szolgáltatási kötelezettségtől mentesen. Egyidejűleg megsemmisíti és érvényteleneknek nyilvánítja a maga, ill. a bárói és nemesei rendelkezésében levő, Au. Stájcro. és Krajna hercegségeinek és őrgrófságainak jogaival kapcsolatban keletkezett okleveleket, okiratokat, kötelezvényeket (cautiones) és címeket (titulos). A római királyt és testvéreit, továbbá a fennhatóságukba tartozó területeket illető jogok visszaadásában késlekedő és bármely tekintetben is vonakodó báróival, nemeseivel és alattvalóival kapcsolatban elismeri Frigyes király és testvérei, ill. híveik teljes cselekvési szabadságát jogaik visszaszerzésekor, ráadásul az ilyen bitorlókkal szembeni fellépésben szükség szerint ő maga is kész bármikor teljes erejével segítségükre lenni. Au., Stájero. és Krajna bárói és nemesei közül a római király vagy testvérei egyetértése nélkül ezentúl senkit nem fogad fel szolgálatába s védelmet sem nyújt nekik uraik ellenében. A Szent Evangélium és a Keresztfa érintésével letett esküvel fogadja a fentebb vállalt kötelezettségek mindegyikének kifogástalan és örök időre szóló megtartását. A maga vagy utódai esküszegésének esetére elfogadja, hogy a pápának - amennyiben a római király, avagy testvérei, ill. utódaik vagy országaik ezzel megkeresik, és a jelen levelet előtte bemutatják hatalmában áll közhírben becstelen hitszegőnek nyilvánítaníttatni őt vagy utódait, és velük szemben kiközösítő büntetés kihirdetését elrendelni. A szerződés rendelkezéseinek királyi megsértésekor alattvalói, érsekei, püspökei, bárói és nemesei mindaddig kötelesek az iránta való engedelmeskedéssel s a neki teljesített szolgálatokkal felhagyva a római királyt és testvéreit harcukban segíteni ő ellene, amíg a megállapodás érvényének teljes visszaállítását ismét ki nem kényszerítik tőle. A határvidéken akarata ellenére és tudtán kívül fosztogatásokban, gyújtogatásokban, rablásban és fogolyszerzésben megnyilvánuló - mindkét részről előforduló - villongások megszüntetése érdekében báróihoz és vámagyaihoz intézett nyílt oklevélben elrendelte az említett cselekmények teljes beszüntetését (1. 420. szám). A fentiek hiteléül az oklevelet felségpecsétjével erősíti meg. Emellett Mo. főpapjai, bárói, ispánjai és vámagyai, nevezetesen is Boleszló (Bodezlaus) esztergomi, ill. László testvér kalocsai érsek, Miklós győri püspök, Demeter királyi tárnokmr., Myhqch szlavón bán, Tamás erdélyi vajda, Simon [fia:] Pál országbíró, az olasz (Gallus) Druget János, ill. fia: Vilmos (Wilhennus), Dantsch zólyomi c., László székely ispán, János budai rector, Miklós győri c., Desev soproni c., István lovászmr., Miklós pozsonyi c., Lyndow-i Miklós zalai c., Dénes asztalnokmr., Azara-i Sándor, Lőrinc Warosd-i c., Tamás Vasvár m.-i c., István Vyvar-i vámagy, Desev Kwzeg-i