Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XI. 1327. (Budapest–Szeged, 1997.)

(Konkol) birtokba történő beiktatásának ellentmondó (1. 376. szám) Pardanus fia Pál fiával: Istvánnal és Barnabás fia András fiával: Miklóssal szemben, Pál mr. elmondja, hogy Kunkul birtoknak részint vétel (1. 352. szám), részint pedig királyi adomány (1. 375. szám) révén jutott a birtokába. András fia: Miklós állítása szerint viszont Kunkul valaha apja örökségi jogú birtoka volt, s ő e címen támaszt rá igényt, míg Pál fia: István az eladáskor a szomszédokat illető elővételi jog figyelmen kívül hagyása miatt mondott ellent. Erre Magyar (dict.) Pál mr. bemutatja az esztergomi kápt. 2 oklevelét, amelyek közül az első, 1306-ban kiadott irat szerint Kwnkul-i Barnabás fia: András Kunkul birtokot örök jogon, rokonai és szomszédai beleegyezésével sororius-ának, Imre fiának: Tamásnak adományozta, a második, 1327-ben kelt oklevél (1. 352. szám) szerint pedig e Tamás özvegye és gyermekei eladták a birtokot Pál mr.-nek. Miután e bizonyítékokkal szemben Miklós és István csak előző érveiket tudják megismételni, az országbíró Miklós ellentmondását azzal utasítja el, hogy apja a birtokot még jóval az ő születése előtt adományozta el, István tiltakozását pedig azért nyilvánítja megalapozatlannak, mert Kunkul-t a király adományképpen is Pál mr.-re ruházta, így hasztalan az elővételi jogra hivatkozni. Mindezek alapján bírótársaival, nevezetesen Henrik veszprémi és Csanád egri püspökökkel, János veszprémi préposttal, királynéi alkancellárral, Tamás erdélyi vajdával és Zonuk-i (Zolnuk) c.-szel, Zeech-i Miklós fiával: Péter nógrádi c.-szel, a Borsad (Borsod) m.-i Benedek fiával: Bolar-ral és Ponit fiával: Jakabbal, a Byhor m.-i János fiával: Chuka mr.-rel, Boleszló fiával: Bálinttal, a Szerém (Tá. 1.: de Sumia, Tá. 2.: de Sirmia) m.-i Mátyás fiával: Tamással és a Gumur (Gvvmer) m.-i András fiával: Sebestyénnel együtt Kunkul birtokot Pál mr.-nek ítéli, egyben utasítja (1. 479. szám) az esztergomi kápt.-t a hj. és az iktatás ismételt elvégzésére. Tá.: 1. az 572. számú oklevélben. (A regeszta készítésekor kiadását használtam). 2. Sándor országbíró, 1327. dec. 7. > I. Károly király, 1328. márc. 27. > I. Mátyás király, 1471. márc. 25. Konkoly-Thege cs. ít. Oslo 3. 12. (Df. 287 737.) (Eltérő névalakjai zárójelekben szerepelnek.) K.: Nagy I., Győri Füz. II. 20—21. (3. szám) (Tá. 1-ről). Megj.: Az esztergomi kápt. 1306. évi oklevelét 1. Anjou-okit. II. 32. szám. 479. (1327. okt. 6—nov. 19. között) Sándor országbíró, miután okt. 6-án a Kamarun m.-i Kunkul (Konkol) birtokot Barnabás fia András fia: Miklós és Pardanus fia Pál fia: István ellenében Magyar (dict.) Pál mr. Gymus-i várnagynak ítélte (1. 478. szám), tanúállításra szólítja fel az esztergomi kápt.-t Jula fia: István királyi ember mellé a hj. és Pál mr. beiktatásának elvégzéséhez. Az estleges ellentmondókat a királyi jelenlét elé idézteti (1. 480. szám).