Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. VI. 1321-1322. (Budapest–Szeged, 2000.)

Jakab prépost és a várad-előhegyi Szt. István első vértanú-monostor konventje előtt a László fia Jánost is képviselő Aladár fia Pelbardus a Lelez-i konvent megbízó oklevelével febr. 9-én (in oct. Purif. B. Marié virg. glor.) a Zabolch m.-i Moch birtokukat, amely Nogmoch végén fekszik, s amelyben Szt. György vértanú-egyház van, 40 budai M.-ért 1 évre elzálogosítja Dausa nádornak, s ha 1 év múltán elmulasztaná visszavenni, Dausa nádor 80 M.ért tartja a birtokot. D. in oct. prenotatis, a. d. 1322. E.: Dl. 76 297. (Zichy cs. zsélyi lt. 1. B. 26.) Hátoldalán természetes színű, kerek pecsét töredéke. K.: Z. 1.210-211. R.: Reg. Slov. II. 333. 443. (1322. febr. 9.) [Lampert m.] királyi országbíró - oklevele szerint - Janók birtokot Ders fia Tamástól párbaj révén mint házassági szerződés idején nagyanyjával együtt átadott birtokot Tur-i Ders c. fia Miklós mr.-nek visszaadja szavatosság vállalásával. Emi.: a 444. számú oklevélben. E-je privilegiális oklevél volt. K.: Kub. 73. 444. 1322. febr. 9. Lampert mr. királyi országbíró 1322. febr. 9-én (in oct. fe. Purif. B. virg., in... a. d. 1322.) kelt oklevele szerint előtte Hunthpaznan nb. Tur-i Ders c. fia Miklós mr. az Ida folyó körüli, Abawyuar m.-i Janók birtokot, amelyet a király nyílt okelevele és a váci kápt. privilégiuma szerint - amelyeket Zygh-i Miklós fia András mutatott be előtte - a Hont m.-i Mezmeuelew, a Lolkus folyó melletti, Nógrád m.-i Hakara és Echel birtokok cseréjeként adott Miklós fia Andrásnak, de Ders fia Miklós és másik Ders fia Tamás között Janók birtok ügyében per támadt, s Miklós párbaj révén visszanyerte azt, odaadja vámmal Miklós fia Andrásnak és fiainak: Péternek, Jánosnak, Andrásnak, Elyas-nak, Pálnak, Lászlónak, Tamásnak és Miklósnak a királyi országbíró privilegiális oklevelével (1. 443. szám) együtt. Tá.: Bebek Detre nádor, 1398. szept. 1. Dl. 42 684. (Múz. Ta.) E-je privilégium volt. K.: Kub. 72-73. (A váci kápt. hivatkozott 1302. aug. 25-i privilégiumát 1. Anjou-okit. 1.271. szám, a király említett nyílt oklevele talán 1317. dec. 20-i nyílt oklevelével azonos, ezt 1. uo. IV. 667. szám.) R.: Reg. Slov. II. 333.