Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. IV 1315-1317. (Budapest–Szeged, 1996.)

részének felosztás útján megállapított kétharmadát — az apja életében tett rendelkezés megőrzésével — Jakab fiainak adja, azon privilégium, amelynek révén Fyle c. birtokolta a birtokot, Kereztyan-nál marad. Ha Jakab fiait a föld használatában zaklatnák v. perbe fognák, Kereztyan e privilégiumot köteles bemutatni; az összes többi, a per folyamán készült és a birtokra v. földre vonatkozó oklevél érvényét veszti. Erről a kápt. függő pecsétjével ellátott oklevelet ad ki. D. supra XVII. Kai. Aug., a. d. 1315. A. E.: SÚA. Szepesi kápt. o. lt. 9. 2. 8. Mise. div. cottuum (Df. 263 050.) Alul chirographált, hátoldalán azonos kéz írásával: Par privilegii Lorandi et Jacobi filiorum Jacobi. IC: — R.: Reg. Slov. II. 40—41. 126.1315. júl 25. Szakolca János király (Bo, P) a zabrdovi kolostor összes, kiváltképpen Seraticz-ban élő emberei számára szabadságot biztosít, mivel a kolostor apátja és konventje szorult helyzetben neki, officialis-ainak sok szolgálatot tettek, amikor hadseregével Mo. felé előretört és onnan visszatér. Erről felségi pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. Az adomány megsértője büntetésül 10 tiszta arany M.-t fizessen. D. in Skalicz, VIII. Kai. Aug. a. d. 1314. |>: 1315.], országlása 3. [!] évében. Má.: CD. Mor. szerint: Zabrdovi monostor kéziratos évkönyve. IC: CD. Mor. VI. 55—56. (Má-ról) (1314. júl. 25-i kelettel). R.: Böhmer 390.; Reg. Boh. Mor. III. 62. (CD. Mor. alapján) (1313. júl. 25-i kelettel, feltételezve 1315. évi lehetséges olvasatot is). 127. + (1315.) júl 25. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja jelenti Károly királynak (H), hogy itt átírt parancslevelének (1. 104. szám) engedelmeskedve Lumpnicha-i Rykolfus fia János mr. királyi ember társaságában kiküldte tanúságtételre hites emberét, Péter karpapot, akik visszatérve elmondták, hogy a királyi ember jún. 30-án elvégezte Rukus birtok hj.-át és iktatását László és Frank számára: Hj.: nagy völgy a Havasok között, kerek hegy, erdő, wlgo Lyepzeyf nevű patak, út, vizes völgy, patak, ennek betorkollása az említett Lyepzeyfen, más néven Swarczbach patakba, wlgo Krwmpzeyf nevű, más néven Sarpataka kis patak, Bela-i németek, e patak, wlgo Thyczbrun nevű felbugyogó forrás, vulgo rothbowm nevű fa, wlgo Weyswasser nevű folyó, 2 tó, a Havasok csúcsa, Kezmark-i németek. D. in f. B. Jacobi ap., a. d. supradicto.