Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)
Addidissent nihilominus ipse partes, quod quamcunque vei quascunque ex possessionibus ipsorum apud manus alienas habitis iuris ordine simul vei divisim requirere et reinvenire possent, eodem modo communiter inter se dividere tenerentur. Adiunxissent etiam, quod si deo celi iubente aliqua ipsarum partium absque heredum solatio decederet, portio imius ad alterum sicut est devolvatur. Item assumpsissent dicte partes, et ibi coram ipsis prout etiam coram nobis assurnpserunt obligando se, ut si qua partium vei earum posteritates temporis in processu predictas divisiones vellent x) retractare, tunc talis pars retractans, absque iudicis portioné, in quinquaginta marcis ante litis ingressum deponenclis convicta haberetur. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem presentes literas nostras privilegiales, maiori nostro sigillo consignatas, partibus duximus concedendas. Quarum quidem tenorem de verbo ad verbum, nil addendo nilque diminuendo, ad nostrum registrum rescribi faciendo, sub nostro sigillo in nostra sacristia seu conservatorio dicte nostre ecclesie fecimus reponi perpetuo conservandum. Dátum per manus magistri Valentini lectoris ecclesie nostre, feria sexta proxima post festum Ascensionis Domini, anno eiusdem Millesimo CCC m o quinquagesimo octavo. Er. hártyán, a káptalan pecsétjének piros és kék selyemszálakon függő töredékével. N. Muzeum. 111. 1358. május 12. 1. Lajos király az egri káptalannak a Szinva vizén épült s csere és adomány útján a diósgyőri remeték birtokába jutott malomra vonatkozó 1355. évi márcz. 26-án kelt oklevelét átírja s azzal erősíti meg, hogy az oda menő vagy onnan jövő őrletőket a diósgyőri várnagyok sem személyükben, sem javaikban háborgatni ne merészeljék, Lodovicus dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie, Rame, Servie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex, princeps 1) Az eredetiben hibásan: vellet. 1358. máj. 11.
