Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VI. (1353–1357) (Budapest, 1891.)

<luobus privilegiis "inserte preseriptam possessionem Zelepclien uno et eodem modo . . circumdent et distingant, vei si mete in uno ipsorum privilegio existentes metas, que in altero eorumdem privilegiorum continentur in se includant et circumdent, cuius enim privilegii mete veriores et iustiores cercioresque sint et existant; et post hec tocius facti seriem . . ad octavas festi Epiphaniarum domini . . rescribatis. Dátum in Yissegrad, octavo die termini prenotati, anno domini M° CCC° L

mo quinto. Zárlatán pecsét nyomaival; eredetije a N. Muzeumban a gr. Forgács cs. ltárában. U. ott megvan a nyitrai káptalannak I. Lajos királyhoz 1355-ben intézett jelentése, a királynak «Bude feria sexta post dominicam Invocavit» 1355-ben kelt megkeresésére, hogy «Andreas fráter Pop» Szelepesén nevű birtokot Forgács (Fargach) Andrástól elfoglalván, ez utóbbit abba iktassa vissza; azonban a beiktatás nem sikerült, mert annak Anda neje, férje és ennek testvére nevében ellentmondott; a kijelelt királyi emberek valának «Nicolaus filius Potko (Patkó) de Kaluz, Ladislaus filius Zunug». 239. 1355. Visegrád, oct. 13. Szécsi Miklós országbíró az esztergomi káptalannak meghagyja, hogy Mikolai Péter fia Andrásnak és Szódói Bereczknek Mikola és Szódó nevű birtokaik között, a vitás határt járassa meg. . . capitulo ecclesie Strigoniensis comes Nicolaus de Zeecli iudex curie . . comitatusque de Turuch tenens honorem . . declaramus, quod Andreas filius Petri de Mykola personaliter iuxta continenciam priorum literarum nostrarum prorogatoriarum in octavis festi beati Michaelis archangeli ad nostram veniendo presenciam contra Briccium nobilem de Zodo quasdam literas vestras domino nostro regi reseriptas tercio die festi beate Anne matris Marié proxime preterito confectas formám possessionarie reambulacionis in se declarantes, asserens accionem et proposicionem suam in eisdem explicari, nostro iudiciario conspectui presentavit, in quibus inter cetera comperimus haberi manifeste, quod cum ipse Andreas de Mykola accepto Nicolao filio Michaelis de Sarow homine regio et Paulo presbitero de choro dicte ecclesie vestre, per vos pro testimonio ad infraseripta