Nagy Imre: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. II. (1322–1332) (Budapest, 1881.)

et sicut certitudinaliter scire potuissent ista omnia idem Johannes fecisset. Dátum feria quinta in profesto Cosme et Damiani martirum, anno domini M° CCC° XX

0 quarto. Zárlatán pecsét nyomaival; eredetije Keszthelyen a gr. Festetics család ltban, Ignota Miscell. 28. Az okirat keltében íráshiba leliet, mert 1324-ben Szent-Kozma és Dómján napja csütörtökre esik ; a »feria quinta« pénteki nap, tehát az ünnep előtti napra nem eshetett. 146. 1324. sept. 28. A pécsi káptalan előtt a Szente-Mágocs nemzetséghői való Gergely fia János Kethely nevű birtokát vejének Kupi Kozmának elörökíti. Nos capitulum Quinqueecclesiense . . significamus . . quod magister Stephanus filius Gabriani de Kübli unacum magistro Johanne filio Gregorii de genere Zenthemaguch conmetaneo suo in nostri presencia personaliter constituti, medietatem cuiusdam possessionis sue Kethel vocate certis metis infrascriptis distinctam et separatam cum medietate patronatus ecclesie beate Margarethe virginis, ex permissione et bona voluntate eiusdem magistri Johannis conmetanei sui, Cosme filio Benedicti de Kupi genero suo personaliter astanti viginti marcis prius ab eodem sicut dixit plene receptis confessus est se vendidisse . . iure perpetuo et irrevocabiliter possidendam . . Mete autem eiusdem terre hoc modo distingvi dixerunt, quod prima meta a plaga occidentali prope dictam ecclesiam sub dumo ilicis est terris cumulata, abliinc procedit versus orientem contra ecclesiam et cadit ad quandam magnam viam que procedit per eandem villám et in eadem via vádit versus plagam meridionalem usque ad finem eiusdem ville et ibi circa quandam semitam que transit ipsam viam per módúm crucis est una meta terrea, abhinc in ipsa sémita vertit se versus orientem et vádit ad quendam lucum et circa eundem iuxta ipsam semitam in duabus arboribus ilicis est una terrea, abhinc relinquendo ipsam semitam vádit versus orientem ad quendam monticulum Thoumal dictum et ibi in quadam arbore piri est una meta terrea, abhinc descendendo de ANJOUKORI OKMÁNYTÁR II KÖT. 11