W. Kovács András - Valentiny Antal: A Wass család cegei levéltára. Kolozsvár 2006.

nezte Báthori Zsigmond császárbarát politikáját, és Erdély biztonságát a Portával való jó viszony fenntartásától remélte. A fejedelem augusztus végén a szervezkedő főurakat letartóztatta, és nagy részüket kivégeztette, de Bethlen Farkas (1639-1679) szerint Wass Györgyöt, akit ugyancsak fogva tartottak, nemsokára szabadon engedte.

22

3 Más forrás tanúsága szerint azonban röviddel elbocsátása után meghalhatott. Egy, a 16. század végéről való történeti ének ismeretlen szerzője úgy tudta, hogy Wass Györgyöt rövid időre szabadon engedték, és ő ezt kihasználva öngyilkosságot követett el.

22

4 Carillo Alfonz (15531618) jezsuita páter azt jelentette Rómába, hogy Wass György augusztus 29-én meghalt,

22

5 Gyulaffy Lestár (1557-1605 k.) feljegyzései szerint pedig (1594) szeptember 1-jén halt meg, és Cegén temették el.

22

6 Wass György sírköve valószínűleg azonosítható azzal a 16. század utolsó negyedéből származó reneszánsz tumbalappal, amelyet Balogh Jolán (1900-1977) művészettörténész 1935-ben még látott Cegén a ma is álló ún. kiskastély udvarán.

22

7 Letartóztatása előtt Cegén építkezett, kolozsvári kőfaragókkal ajtó- meg 228 229 ablakkereteket készíttetett, és ő irányította a szamosújvári vár építkezéseit is. Megyei Állami Levéltár (Szeben) őrizetében. Filmmásolata: MOL, Filmtár, 12893. sz. tekercs. Trócsányi: Központi kormányzat 112, 472. jegyz. 22

3 Bethlen: Historia III. 1782. 466. - Elterjedt nézet szerint Wass György, hogy a kivégzést elkerülje, kolozsvári fogságában 1594. augusztus 28-án öngyilkosságot követett el. Lásd Lázár Sz XXI(1887). 520; Szilas László: Alfonso Carillo jezsuita Erdélyben (1591-1599). Bp. 2001. 65. - Wass György életére lásd még Trócsányi: Központi kormányzat 36. 22

4 „Igön szep historia mikeppen az arulo vrak el akartak az Erdely vaidat arulni es egez Erdeli orzagot pogan kezben akartak eyteni, azoknak az vraknak uezödelmekröl." Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 1. A tizenöt éves háború, Bocskay és Báthori Gábor korának költészete. Sajtó alá rendezte Bisztray Gyula, Klaniczay Tibor, Nagy Lajos és Stoll Béla. Bp. 1959. 40-44; Thaly Kálmán: Ismeretlen historiás énekek aXVI- ésXVII-ik századból. Sz V(1871). 268. Vas Giörgötis hogi megh kötöztek uala, „Nem hagiok en erre czak harmad napot, Vaydanak felele es ö ezt monda: Iol erzöm magamban, bizoni megh halok, „Nagisagodnak keröm, hogi paranczolna, Ez arniek velagbol hamar ki mulom, Kezem tagitanak, mört aligh uolna." Mört az en vensegöm, latom, elö iüt." Vaida paranczola, hogi megh tagitsák, Im az szegeni Vas Giörg nem nagi kint lata, De örizet alat hogi ötet tarczak, Megh etete magat mercuriommal, Szallasara hamar am el boczatak, Negied nap muluan hamar megh hala, Mört latak nekie erötlen voltát [...] Almaban agiaban megh latta vala. 22

5 Az irat kiadásában helytelenül Wass Ferenc szerepel, lásd Veress Endre: Carrillo Alfonz jezsuita atya levelezése és iratai. I-II. Bp. 1906-1943. (MHHDipl XXXII, XLI.) II. 118-122. (1594. IX. 21.) 22

6 Lásd Szilágyi Sándor: Gyulaffi Lestár történeti maradványai. TTár 1893. 121 [1594]: „1 die Septembris moritur Georgius Vass, capitaneus Ujvariensis humaturque in Czege." 22

7 Balogh: Kőfaragó műhelyek 240. 22

8 Balogh: Kőfaragó műhelyek 94, 240. - Wass Györgynek a kőfaragókkal kötött magyar nyelvű szerződése, amelyet Balogh Jolán még látott a családi levéltárban, ma sajnálatos módon nem található, de szövege nyomtatásban napvilágot látott: Uő: Későrenaissance kőfaragó műhelyek (III). Ars Hungarica 1975. 1. sz. 44. és uő: Kőfaragó műhelyek 94. Az iratot a családi levéltár Huszti-féle elenchusa is említi: Huszti: Registrum XL/253. - Wass György építkezéseire lásd még Berger: Bistritz III. 4006, 4233, 4670, 4954, 4962, 5056, 5364, 5396-5397, 5400, 5411. sz. és különösen 5288. sz. (1584. V. 10. téglákat kér a besztercei tanácstól cegei és méhesi építkezéseihez), illetve 5307. sz. (1584. VI. 13. téglákat rendel a méhesi templom építéséhez). 22

9 Balogh: Kőfaragó műhelyek 335.