Liber Confraternitatis Sancti Spiritus De Urbe. A római Szentlélek Társulat anyakönyve. 1446–1523. (Budapest, 1889. Mon. Vat. Hun. I/5.)

öt férfit találunk, mindeniket feleségestül. És így tovább a Szerdahelyi Imreffy, az Enyingi Török, az Akosházi Sárkány, a Mesztegnyei Zerechen, a Gálszécsi Szécsy stb. történeti nevű családainkat látjuk jobban és jobban megvilágosítva vagy kiegészítve, még pedig oly adatok által, melyekhez a kétségnek még árnyéka sem férhet. Egykorúak vallomásai azok a szent helyen, életök ünnepies pillanatában s oly dolgokról, miket ők tudhattak legjobban. Gazdagodni fognak e bejegyzések által a magyar egyháztörténelem lapjai is. A dignitariusok egész sora: püspökök, apátok, világi és szerzetes prépostok tűnnek fel bennök; székes- és társaskáptalanaink között pedig alig van egy, mely több-kevesebb taggal ne volna képviselve. Legérdekesebbek mindenesetre azon káptalanok, melyek már elenyésztek s csak történeti emlékeinkben találkozunk velők, milyenek: a pécsi és váradi Keresztelő-Szent-János-, az esztergomi Szent-György-, a titeli, bácsi stb. káptalan. A monostorok közöl Béla, Bozók, Toplicza, Földvár, Kács, Jánosi fordulnak elő. A kácsi, Szent-Péter és Szent-Pál apostolok tiszteletére állott monostornak eddig egyetlen ismeretes apátja, Gergely (1291)

1 is, ezúttal társat nyer, ami egyszersmind bizonyság arra, hogy az apátság még 1493-ban fennállott. De leggazdagabb aratás várja e lapokban a helyrajzok íróit, kivált a vidéki lelkészeket s oltáros-papokat illetőleg, kik szerény állásukban legtöbbnyire nyomtalanul enyésztek el. A nevezetesebb plébániák közöl Patak, Kolosvár, Déva, Lippa, Segesvár, Holdvilág, Besztercze, Gyulafejérvár, Siklós, Feled, Rimaszombat, Szár-Berény stb. plébánosai és Várad, Eger, Erdőd, Bánmonostora (szerémi egyházmegye) Lippa, Pécs, Pétervárad, Salomvára stb. oltárosai említtetnek. Az egyes vidékek lelkészeit akkor is szorosabban fűzhette egymáshoz a testületi szellem, mert ugyanegy napon rendesen többeket találunk a társulatba beirva, a mi vagy arra mutat, hogy együtt keltek útra, vagy hogy, ha valamelyikök elindult, a többiek megbízták, hogy őket is irja be. így a zemplénmegyei Hegyalja négy szomszéd községének: Tarczal, Keresztúr, Liszka és Vámos-Ujfalunak lelkészei egyszerre léptek a társulatba. Hihetőleg a szintén szomszéd sárospataki plébánostól, ki 1475-ben járt az örökvárosban, nyertek kedvet s útbaigazítást. Gyak1 KANDRA K. : Adatok az egri egyházmegye történetéhez. 2-ik füzet 366. 1. Móniim. Vaticana. Series I. Tom. V. d