Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

1310. április 8-án kelt levelében, I. KÁROLY-t Magyarország királyának elismeri, természetes és törvényes urának elfogadja, kinek szolgálni fog tanácscsal, segélylyel és minden tehetségével, mind ő, mind nemzetségének azon tagjai, kik szavát fogadni hajlandók. Ez igéretét, a szent feszületre esküvel erősíté, TAMÁS érsek kezeibe hitet tevén, hogy valamikor a király a vidékre jő, hol a vajda tartózkodik, minden tisztelettel és hódolattal fogadja, mindennemű biztonságáról hűségesen gondoskodván. A szent koronát is, a kijelölt határnapra, julius i-re a királynak visszaviszi; ha pedig a király ama határnap előtt Erdélybe jőne, bármikor átadja neki, úgy azonban, hogy az átadás napján egyúttal folyamodni fog hozzá: terjeszsze ki reá bőkezű szeretetét, mint ez a királyi felséghez illik. A mi más szavakkal annyit tesz, hogy a koronát visszaadja, mihelyt kellő biz­tosítéka van, hogy a vele kötött egyezmény megerősítést nyer. Megígérte egyúttal a vajda, hogy kibocsájtja kezéből a radnai ezüst bányákat, a besz­terczei, szebeni és székely grófságot, Deés, Kolos és Szék városokat a bennök székelő kamarai hivatalokkal együtt. 1 Miből azt következtetjük, hogy Erdélyben a királyi és egyéb birtokokat, melyeket kétségkívül hatalmába kerített, a mondottakon kívül mind kezei közt hagyták az egyességkötö megbízottak. Ez egyezményt AMADÉ nádor és DOMONKOS mester is megerősíték, és mint LÁSZLÓ eskütársai, szintén esküt tőnek megtartására. Mely ünne­pélyes tények értelme nem lehet más, hanem hogy ők, kik a kötést létre hozni segiték, ugyancsak teljesítéséről kezeskednek, és ha kell, fegyveres erővel is kényszerítik LÁSZLÓ-Í, hogy az esküt, melyet együtt esküvének, azon okmány értelmében, melyet mindhárman pecsétjükkel megerösítének, híven megtartsa ő is, a király is. Hogy a szent korona a kitűzött időre visszakerüle, ahhoz alig fér­het kétség. Kitetszik ez abból, mert GENTILIS 1310. julius 2-án BENE­DEK erdélyi püspök választását, mintegy fáradozásai jutalmául megerősítette. Nem valószínűtlen, hogy BENEDEK volt a korona áthozó ja, és hogy azt GENTiLis-nek kézbesítette. 2 Tény, hogy KÁROLY király e korona meg­kerülését TAMÁS érsek érdemeül rótta fel; nemkülönben, hogy a vissza­nyert koronával harmadszor is megkoronáztatta magát, miként krónikásaink 1 Vat. o. II, 374. 2 «Desideramus admodum — irja Gentilis Benedeknek — quod idem Ladislaus per Vos mit­teret nobis coronam, prout promisisse ipsum nobis per alias litteras rescripsistis». Vat. O. II, 380. És másutt: «Ladislao vaivodas Transilvania; cum corona sancti Stephani regis, quam violenter tenuerat occupatam, procurationis nostras solertia, ad nostra dictique regis mandata humiliter veniente». U. o. 387. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents