Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)
1310. április 8-án kelt levelében, I. KÁROLY-t Magyarország királyának elismeri, természetes és törvényes urának elfogadja, kinek szolgálni fog tanácscsal, segélylyel és minden tehetségével, mind ő, mind nemzetségének azon tagjai, kik szavát fogadni hajlandók. Ez igéretét, a szent feszületre esküvel erősíté, TAMÁS érsek kezeibe hitet tevén, hogy valamikor a király a vidékre jő, hol a vajda tartózkodik, minden tisztelettel és hódolattal fogadja, mindennemű biztonságáról hűségesen gondoskodván. A szent koronát is, a kijelölt határnapra, julius i-re a királynak visszaviszi; ha pedig a király ama határnap előtt Erdélybe jőne, bármikor átadja neki, úgy azonban, hogy az átadás napján egyúttal folyamodni fog hozzá: terjeszsze ki reá bőkezű szeretetét, mint ez a királyi felséghez illik. A mi más szavakkal annyit tesz, hogy a koronát visszaadja, mihelyt kellő biztosítéka van, hogy a vele kötött egyezmény megerősítést nyer. Megígérte egyúttal a vajda, hogy kibocsájtja kezéből a radnai ezüst bányákat, a beszterczei, szebeni és székely grófságot, Deés, Kolos és Szék városokat a bennök székelő kamarai hivatalokkal együtt. 1 Miből azt következtetjük, hogy Erdélyben a királyi és egyéb birtokokat, melyeket kétségkívül hatalmába kerített, a mondottakon kívül mind kezei közt hagyták az egyességkötö megbízottak. Ez egyezményt AMADÉ nádor és DOMONKOS mester is megerősíték, és mint LÁSZLÓ eskütársai, szintén esküt tőnek megtartására. Mely ünnepélyes tények értelme nem lehet más, hanem hogy ők, kik a kötést létre hozni segiték, ugyancsak teljesítéséről kezeskednek, és ha kell, fegyveres erővel is kényszerítik LÁSZLÓ-Í, hogy az esküt, melyet együtt esküvének, azon okmány értelmében, melyet mindhárman pecsétjükkel megerösítének, híven megtartsa ő is, a király is. Hogy a szent korona a kitűzött időre visszakerüle, ahhoz alig férhet kétség. Kitetszik ez abból, mert GENTILIS 1310. julius 2-án BENEDEK erdélyi püspök választását, mintegy fáradozásai jutalmául megerősítette. Nem valószínűtlen, hogy BENEDEK volt a korona áthozó ja, és hogy azt GENTiLis-nek kézbesítette. 2 Tény, hogy KÁROLY király e korona megkerülését TAMÁS érsek érdemeül rótta fel; nemkülönben, hogy a visszanyert koronával harmadszor is megkoronáztatta magát, miként krónikásaink 1 Vat. o. II, 374. 2 «Desideramus admodum — irja Gentilis Benedeknek — quod idem Ladislaus per Vos mitteret nobis coronam, prout promisisse ipsum nobis per alias litteras rescripsistis». Vat. O. II, 380. És másutt: «Ladislao vaivodas Transilvania; cum corona sancti Stephani regis, quam violenter tenuerat occupatam, procurationis nostras solertia, ad nostra dictique regis mandata humiliter veniente». U. o. 387. 1.