Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

értesítenek. Megerősíti ezek előadását KÁROLY király későbbi okmánya ekképen: «Visszanyervén az (esztergámi) érsek úr szorgos gondoskodása folytán a szent koronát..., a kellő helyen, tudni illik Székes-Fehérvártt, hol régi időktől fogva Magyarország királyait megkoronázni szokás; összehívatván országunk összes főpapjai, urai, hívei, megtartatván a szokott, elődeink által megállapított ünnepély, a királyi trónra fölléptünk, és TAMÁS érsek úr keze által a királyi koronával újból megkoronáztattunk».

1 Még az évben halljuk ugyancsak magától KÁROLY királytól, hogy Erdélyt meglátogatta.

2 VI. Politikai működése vázolása mellett csaknem egészen háttérbe szorultak GENTILIS azon üdvös intézkedései, melyeket az egyházi fegyelem visszaállítása, az erkölcsök javítása, a hatalmaskodás által elnyomott igazságszolgáltatás érdekében nem rendszeresen, mint az elnöklete alatt tartott zsinatokon, hanem alkalmilag, egyeseknek, a szükséghez képest tőn. Abból, a mi reánk maradt egyetlen íródeákja följegyzéseiből, melyeket a vatikáni dús levéltár számunkra föntartott, következtetjük, mily nagy tevékenységet fejtett ki e téren is. De ez egy jegyző mellett számosan működtek kitartó szorgalommal, fáradhatlanul. Fölemlítjük neveiket, a mennyiben esetleg ránk maradtak, hogy legalább névszerint ismerjük azokat, kik a jeles íőpapnak hazánk zilált állapotai rendezésében segédkeztek. Ezek között elsők a követségi ügyhallgatók (auditorok), kik mint bírák működének. Ketten közülök teljhatalommal voltak ellátva, azaz a reájok bízott ügyeket végítélettel eldönthették; mások tárgyaltak ugyan, de a végítélet hozatalát a bíbornok föntartotta magának. A két előbbi: Magister PHILIPPUS DE SARDINIA, «decretorum doctor, capellanus domini legati ac curiae suae generális auditor causarum», és magister VANNES (lános) DE ARETIO (Arezzo) szintén udvari káplán és általános ügyhallgató. CASPARUS DE MONTEFIA, a «canonicus Cumanus» szintén mint auditor fordul elő, azonképen PERUGIAI BONUNSEGNA mester és jogtudor, ki egyébkint a bíbornok kamarásának czímét is viselé. Ezek mellett több pápai és császári közjegyzővel találkozunk, kik a szükséges közokmányokat állították ki; ilyenek: Magister JOANNES 1 KNAUZ, Monum. Eccl. Strigon. II, 709. 1. 2 Hazai Okmánytár, VII. 334. szám. Monum. Vaticana. Series I. Tom. II.