Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

A másik, Pozsonyban magyar főpapokkal tartott zsinatnak két határozatát ismerjük. Ezek egyike azok ellen kel ki, kik az egyházi méltóságokra tilalmas utakon vadásznak, kik fejedelmek, főurak, nemesek vagy más hatalmasok illetéktelen befolyása, fenyegetése, alkalmatlankodása vagy kérelme folytán nyernek javadalmakat. Másika azok ellen, kik a meghalt főpapok javait elragadozzák, régi visszaélés levén Magyarországon, hogy érsekek, püspökök, perjelek, prépostok, szóval dúsabb főpapok halálával azok ingó és ingatlan javait hatalmas világiak, de papok is önhatalmilag elfoglalják.

1 íme röviden érintett zsinati határozatok képezik GENTILIS magyarországi rendszeres törvényhozói működésének emlékoszlopát. Ujat e határozatokban keveset találunk; nagy részben ismételik azt, a mit a magyar törvényhozás, vagy pápai követek már GENTILIS jövetele előtt végzéssé emeltek. Koránsem akarunk ezen észrevételünk által GENTILIS érdemeiből valamit is levonni. Sőt ellenkezőleg; miután az előzmények nem változának, jóllehet a régebben hozott törvények czélra nem vezettek volt: éles elmére és önbizalomra, mely az erélyből hajt ki, mutat, hogy GENTILIS más útra nem tért. Államférfiúi észszel belátta, hogy a végrehajtásban rejlik a hiba, nem a törvényekben. Nagyobb hatalommal, mint elődjei ő sem rendelkezett; fegyveres hatalom nem állott rendelkezésére. Előnye az volt, hogy az ország leghatalmasabb urai: a Németujváriak, Csákiak, Abák, Borsák mintegy meglepett szemlélői valának erélyes működésének. De ez előnyt GENTILIS csinálta meg magának; a helyzet ilyes átalakulása az ő diplomatiai ügyességének eredménye. O bírta e passivitásra az egymás ellen is vetélkedő főurak egy részét, míg másokat KÁROLY érdekeihez csatolnia sikerült. Neki lehetett köszönni, hogy lassankint a király hívei és rend barátai annyira megizmosodának, hogy nem kellett gyáván meghátrálniok, fölvették a keztyüt, és hosszú kemény viadal után végre ők kerültek felül. Támadó fegyverül GENTILIS csak úgy, mint elődjei az egyházi büntetéseket használhatta. Hatalmas fegyver volt ez még mindig annak kezében, ki óvatosan és kellően tudta kezelni. GENTILIS értett hozzá. Mutatja ezt az eredmény. Midőn GERGELY, választott esztergami érsek az interdictumot Budára püspökségről is tudnak. Lásd NEHER, Kirchliche Geographie und Statistik. Regensburg, 1865. II. köt. 300. lap 2. jegyzet, 362. és 392. 11. ' Vat. O. II, 365-369.