Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

LX mezése fölött értekezzék, nem a kívánatos, söt épen az ellenkező hatást gyakorolta. Még az este összecsődültek a jádrai főtemplomban az érintett idézetteken kívül a helybeli zárdák apátjai, a kanonokok, papok, világiak és szerzetesek, még egy nőzárda tagjai is, és nagy zendülést rendeztek. Az apostoli szent-szék követe rendeleteit a templom ajtajáról letépték, szétszaggatták, összetaposták; megtámadták a követség jelenlevő tagjait, űzték őket az utczákon végig szállásokig; félreverték a harangokat, föllázították a népet nem csupán a pápai követ ellen, hanem a város kormányzója ellen is, ki — úgy tetszik — GENTILIS-SCI tartott. O J Mi volt e barátságtalan fogadtatás oka, arról adataink nem értesítenek. Úgy látszik, hogy a pápai követ joghatóságát a jádrai egyházi tartományra elismerni vonakodtak — elsőben GYÖRGY, az arbei püspök, a jádrai érseknek a lelkiekben helytartója, kit e konokságaért a pápai követ kiigtatott. Példáját — mint láttuk — a többiek is követték. Ürügyül az szolgálhatott, hogy Jádra az idő szerint Velencze védelme alatt állott, s a magyar koronához tartozónak nem tekintette magát. De GENTILIS-Í nem azért küldötték a magyar király védelmére, hogy Magyarország jogait könnyen feladja. Az ellenállás nem rendítette őt meg. Augusztus 2-án újból idézőket küldött nemcsak a fönebb említetteknek, hanem azon felül három szerzetes apátnak, a jádrai főesperesnek, két más papnak s a nőzárda apátnőjének (abbatissa), hogy feleljenek gonosz tetteikről. És mert sok elítélendő ügyre volt kilátás, a következő napon felhatalmazta két udvari káplányát, Sardiniai Fülöpöt és Arezzoi Jánost, hogy mint ügyhallgatók és bírák, különös felhatalmazás nélkül is, törvényt láthassanak, a csökönyösöket kiközösíthessék, s egész területeket egyházi tilalom alá helyezhessenek. E férfiakkal Magyarországon még gyakran találkozunk. GENTILIS következetessége — úgy látszik — hatott. Még ugyan hallunk arról, hogy a mondott napon, augusztus 3-án, a már ipso facto kiközösített apátok pompás temetést végeztek, mely alkalommal palásttal, süveggel és pásztorbottal ténykedének, de a következőkben birói eljárásnak nyoma nincs. Igen valószínű tehát, hogy a jádrai papok az engedelmességre visszatértek, és Velencze közbenjárására, melyet GENTILIS nem csekélyre becsülhetett,

1 a béke helyreállt. Csak az egy JÁNOS apát, a szent Kozma- és Demjénről czímzett zárda főnöke átalkodott meg konokságában, a miért ellene a pör meg is indíttatott, nem ugyan a jádrai lázítás