Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

Ez utóbbi írat 1311. szeptember 9-én kelt még Pozsonyban. A következő napon valószínűleg elhagyta már GENTILIS, követségi udvarával együtt, Pozsonyt és Magyarországot, mert legközelebbi két levele, az utóisók, melyeket tőle birunk, Német-Ujhelyben keltezvék szeptember 12-ről. Nem sok az, a mit GENTILIS élete további viszontagságairól tudunk. V. Kelemen pápa visszahítta őt, hogy részt vegyen a viennei zsinaton, hova Magyarországból (aligha másként) Velencze területén át sietett. E zsinaton kemény lándsát tört VIII. BONIFACIUS pápa mellett, kit SZÉP FÜLÖP, franczia király mindenképen el akart ítéltetni. Ismeretes a viszály, mely VIII. BONIFACIUS és FÜLÖP közt sajnosan elfajult. A csíny, melylyel Bonifaciust Anagniban fegyveresen megtámadták, mely alkalommal GERGELY, választott esztergami érsek a pápa védelmében életét veszíté, általános megütközést szült a keresztény világban, mely a franczia királyt oly mértékben vádolta, hogy FÜLÖP csak BONIFACIUS ünnepélyes elítélésében találhatott mentséget. Csak ha ellenfelét, kit a sírba dönte, jó hírében is meggyilkolja, lehetett FÜLÖP megboszulva. E czélból találkozott V. KELEMEN-nel, kit ő segített a pápai trónra, Poitiersben 1307-ben.

1 Ugyanakkor volt ott II. KÁROLY is, Sicilia királya, KÁROLY-ROBERT számára segélyt keresendő, mint azt GENTILIS, szentszéki követ személyében meg is nyerte. FÜLÖP gálád terve, szívós kitartása daczára, kudarczot szenvedett. VIII. BONIFACIUS emléke mocsoktalanul szállott ki a vita tüzéből. Megvédte őt, ki neki köszönte a bíbornoki kalapot: GENTILIS.

2 Azonban sokáig nem élte túl e diadalt. Még ez évben, 1312. oktober 27-én halt meg Avignonban, és eltemettetett Olaszországban Assisiban, a szent-Ferencz-rendiek temploma azon kápolnájában, melyet szent Márton és szent Lajos tiszteletére, temetkezése helyéül maga építtetett.

3 E kápolnát GENTILIS Sienai Simoné Martini mester (1283 —1344) által, ki korának Giotto után legjelesebb művésze volt, festette ki. Minthogy e kápolna GENTILIS életében készüle, az assisii freskók Simoné első müvei közé sorolandók. A fő képcsoportozat szent Márton legendáját illustrálja, e mellett azonban több más szentnek képe van lefestve, kik közül szent Lajos királyt, Lajos toulousei püspököt (ki akkor szentté avatva 1 WENCK, Clemens V. und Heinrich VII. 2 WADDING, Annales Minorum, III, 437.— CHACON, Vitae et res gestae pontificum Romanorum. Jloma 1630. I. köt. 810. oldal. 3 EGGS, Purpura Docta II, 259. — V. Kelemen pápa Demeterhez, választott kalocsai érsekhez 1312. deczember 29-én intézett levelében Gentilisről már mint «néhai»-ról emlékezik. (THEINER, Mon. Hung. I, 678. sz.)