Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)
összegyűjtése s az összegyűjtött anyagnak ilyetén elkallódás a volt megint annak az oka, hogy a véghelyek történetével a határőrség föloszlatása után (1872) sem foglalkoztak alaposabban. E két oknak, az okleveles anyag hiányának és az összegyűjtött iratok szétforgácsolódásának kell tulajdonítanunk azt a föltűnő tényt, hogy a horvát végek múltjára vonatkozó okleveles anyagnak a publikálása terén mindmáig csak az első kísérlet történt meg, a történetük pedig a régóta s három irodalomban is érzett szükség és érdek daczára egyikben sincsen kellőképen megírva. 1 Alapvető munka ugyan volna már, Vanicek F. nyug. gymn. ig. 1-—4 vaskos kötetben megjelent műve, 2 de aztán voltaképen ebből az egyetlenegyből is áll a véghely-vidék egész irodalma. 3 Mint afféle, a határőrvidék megszüntetése után mintegy a levitézlett intézménynek irodalmi emlékezetéül a hadügyi minisztérium megrendelésére készült munkálatnak az a baja, hogy más hordta össze a hozzávaló anyagot s más dolgozta föl. Vanicek nem is tudta mit, hol és honnan kellene vagy kellett volna keresnie és előszednie. Ezt elvégezték helyette mások s ő csak ennek a már előkészített anyagnak a földolgozására vállalkozott. El is végezte derekasan, a mennyiben az egyes iratcsomók kivonatait régi kincstári szellemben és modorban összeállítá. Az nem is egészen az ő hibája, hogy a hadügyi levéltárnak kezébe nyomott anyaga éppen a XVI. századot illetőleg rendkívül hézagos és hiányos levén, a véghelyeknek éppen a keletke1 A horvát véghelyekről már eddig is írtak egyet-mást, — írja Lopásié — de az eddig megjelent művek éppen nem alaposak (O hrvatskoj Krajiní . . . vec je do sada kojesta pisano, ali svi dosadanji tiskom izasli spisi nisu predmeta dovoljno i sustavno izcrpili.) Spomenici, előszó. Ezt a régebbi irodalmat osztr. részről 1. Bidermann-nak alább, az LIX. 1. id. m., u. a. Mittheil. u. a. kőt 47., 48. 11., magyar részről OrthmayrOrtvay T., «A horv.-szlav.-magy. határőrvid.» Temesvár, 1871. 8°. 3 Specialgeschichte der Militárgrenze. 1—4 köt., Bécs, 1872. 8°. 3 Mert Schwicker munkáját, Die Geschichte der öst. Militárgrenze, Budapest, 1883, 8°, nem tekintjük számbavehetőnek. V. ö. Ballagi A. a munka értékét fölülhaladó bírálatát, Századok, 1884, 52 s köv 11.
