Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

tosabb korszakáról szóló iratokat illetőleg nem volt és nem is lehetett valami nagy eredménye. Mert az illetők, már akár mivel katonák voltak, akár pedig inkább talán mivel a határőrségnek mint katonai intézménynek a múltjára vonatkozó iratokat leginkább vagy csakis a hadügyi levéltárban remélhettek, leginkább vagy csakis erre a levéltárra szorítkoztak, ennek az iratai azonban csakis a hadügyi tanácsnak (Hofkriegsrath) 1556-ban történt fölállításával, illetve az 1566—1600. évekből valók jobbára elveszvén, csakis a XVII. századdal kezdődnek. Sőt ezen XVII. és következő századokbeli iratokból is csak a véghelyek későbbi történetére vonatkozó okleveles anyagot állíthatták volna össze, de az is csak akkor sikerült volna czélszerűen, ha egyik a másiknak a gyűjteményét folytatta és kiegészítette volna. Ők azonban egymástól függetlenül járván el, azonkívül, hogy mindannyian elölről kezdték a gyűjtést, csak azt érték el, hogy ez iratok ugyanannyi felé szakadtak azaz még jobban szétdarabolódtak és így szétszóródva valószínűleg el is kallódtak.

1 Ez a másik sajnálatos körülmény, az iratoknak katonai részről megkisérlett, de öntudatosan keresztül nem vitt 1 így pl. Lopasic említi, hogy 1805-ben Károly fhg. kezdeményezésére az akkori hadügyi lvtárban összeállítottak egy csomag iratot (sbirka Krajiskih spisa) «über Einrichtung, Organisation und Administration der Karlstádter und Warasdiner Grenze vom Jahre 1547», a melynek ma (1884-ben) — úgymond — csak a czimjegyzéke (Verzeichniss) van meg. (U toj sbirci nalazili su se glavni spisi, ticuci se prvoga uredjenja í razvitka Krajine . . . ali je tim spisom valjda ponajvise vec i nestalo traga). I. m., VIII. 1. — Vanicek is említ, még pedig nem kevesebb, mint 4 effajta gyűjteményt, ú. m.: 1. Der mit Acten belegte Beitrag des Hzs. v. Hildburghausen (ezt az idézeteiben ekként czímezi: «Beitrag zur Karlstádter und Warasdiner Grenzeverfassung» mit Acten-Beilagen fi m. 41.1. 1. jegyz.J, míg Lopasic a KHL. Schriftenarchiv [ma Abtheilung] osztályában levő kéziratok között 6-ikul említi : Friedrich v. Sachsen-Hildb., «Geschichte der Warasdiner und Karlstádter Grenz-Verfassung,» közelebbről nem ismertetett művét [i. h. VII 1.); vájjon a Hildb hg. ugyanazon művét érti a két író?); 2. Hauer's aus Acten geschöpfte «Kurze Uebersicht der Systemalverordnungen; 3. Der Actennachlass des Ehzs. Ludwig vom J. 1807, s végül 4. vier Foliobánde von chronologischen Actenextracten. I. m VIII—IX. 11. •