Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

stájeri helytartóhelyetteshez intézett rendeletében (1. a LXV. sz. a): «So solle dir sollich ausgab auf disen unsern bevelch und geburlich beweisungen (másutt quittungen) in raitung gelegt und aufgehebt werden» helyett, mivel ez a pont csak az illetőre a számvevő kamarával történt hivatalos leszámolásakor volt fontos, egyszerűen «So solle dir stb. rövidített alakot használtunk. Megjegyzendő, hogy a hol az eredetiben etc. állott azt változatlanul megtartottuk, saját rövidítéseinket illetve elhagyásainkat stb.-ve 1 jelöltük. 7. A szöveg- és szópótlásról és rövidítésekről Stieve a következő elveket ajánlja: «Grundsátze», VII. 4. «Einschaltungen, welche den Satzbau stören», stb. 1. föntebb a 3 p. a. XI. «Abkiirzungen der Vorlagen, deren Bedeutung keinem Zweífel unterliegt, sind ohne Vermerk aufzulösen ; Ergcinzungen anderer Abkiirzungen sind durch [ ] deutlich zu machen.» XII. «Einschaltungen, welche die Vorlage selbst in ( ) gibt, sind durch ( ), Einschaltungen des Herausgebers und Stellen, zu welchen eine redaktionelle Bemerkung (dass sie von anderer Hand beigefiigt, nachtráglich gestrichen, abgeándert etc. seien) nötig ist, durch [ ] zu bezeichnen. Unsichere Lesungen sind durch (?), befremdliche, aber gesicherte Ausdrücke durch (!) bemerkbar zu machen.» Ezekhez képest, ha az eredetiben csak egy-egy betű maradt el, a kiadott szövegben ( ) között, az elmaradt szavakat pedig [ ] között pótoltuk. Ha az értelem szerint mondat vagy szöveg maradt befejezetlen, jegyzetben tettük meg a megfelelő megjegyzést, pl. a 105. 1. A lapszéleken levő megjegyzéseket, melyek többnyire az illető iratokra adott válaszok pontjait tartalmazzák, czélszerűbbnek láttuk [ ] közt fölvenni a szövegbe, mint szöveg alatt adni. Az eredeti szövegben is ( ) közé foglalt helyeket minden megjegyzés nélkül ( ) közé foglaltuk. A bizonytalan helyeket (?)-el, az idegenszerű kifejezéseket (!)-el vagy így-él jelöltük. 8. A számokra nézve, még pedig úgy a szövegben előfordulóknál, mint a keltezésénél használtaknál a következő szabályt követtük: Az eredetiben előforduló arab és római számokat mindenütt megtartottuk, ellenben a betűkkel irott számokat arab számokkal jeleztük, mert ez a világosabb és rövidebb, a mi nézetünk szerint szintén fontos.