Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

Nem végleg tisztázott kérdés ugyan, de az eddigi kutatók megegyeznek abban, hogy 788-ban a friauli frankok l) elfoglalták a régi Szlavóniának egy részét: a mai Zágráb­megye nyugati részét a mai alsó-krajnai részekkel, a gurk­feldi és rudolfswerti kerületekkel. A IX. századtól kezdve két őrgrófság: a carnioliai (Marchia Carniole) s a szlavóniai (Marchia Slavonie) alakúi meg itt, mint két külön ugyan, de határvonalaiban ingadozó közigazgatási terület. A kettőt, ha együtt értik: Marchia Crainanak is nevezték. Ezeken, a különféle oklevelekben kölönfélekép említett elnevezéseken folyik a vita, hogy a mai Krajna, Karinthia és Styria ezen korbeli területe miféle határokkal bírt. Mi azonban kétségte­lennek tartjuk, hogy a X. században a Dráva Száva-közi határon történt a magyarok kirohanása krajnai területen át olasz földre, erre ment a hadak útja a »Via Ungarorum« s így a frank márkák határait a magyar honfoglalás óta biz­tosan megállapítani teljes lehetetlenség. Krajnai írók úgy adják elő a dolgot, hogy mikor I. László magyar király a zágrábi püspökséget 1091-ben megalapítja, a mai zumberaki kerület, Mettling (Metlik), Land­strost (Landstrass), Csernembl, vagyis a mai krajnai rudolfs­werti kerületnek nagy része a püspökségnek gercsei: gori­czai főesperességéhez tartozott, de felhozzák, hogy az aqui­lejai érsekséggel közösen gyakorolták az egyházi fönhatóságot s ezt a frankok 788. foglalásával hozzák kapcsolatba, mely­nek következtében N-Károly 811 -ben a salzburgi és aquilejai egyházmegyék határáúl: a Drávát tűzte ki. 2) Az a körülmény azonban, hogy László, ha a zágrábi egyházmegye szervezése alkalmával ennek a joghatósága alá rendelte Krajna e részét, önként is a mellett bizonyít, hogy e terület magyar fenhatóság alatt állott, valamint J) Mühlbacher : Reg. Car. no 287/a. 8) »ut Dravus fluvius, qui per mediam illám provinciám currit, terminus ambarum dioeceseon esset« 811. VI/14. Aachen.

Next

/
Thumbnails
Contents