Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

t» Pesty érdemeinek épen nem kisebbítése, ha megvalljuk, hogy topográfiái meghatározásaiban gyakran fogyatékos, tárgyalási módja nem rendszeres, gyakran az által, hogy többet bizonyít a kelleténél, gyöngéi vannak munkáinak. De alapjában neki van igaza a birtoklás continuitása kérdésében s abban is, hogy czáfoló ellenfeleinek nincs igázok. Az alakúlás s a szervezet kérdésében azonban történelmi szempontból positiv eredményre ő sem juthatott, mert a minő igaz, hogy a régi horvát királyságnak a Dráva-Száva-közön semmi keresni valója, azonkép az is áll, hogy a XI. századbeli történelmi képhez nekünk kevés az adatunk. Nem is lehetett az sok, de ép azért a bizonyítást formulázni kell. Ellenfeleinek az az érdemök, hogy a kérdés összes anyagát minden oldaláról meghányták, de valamennyien a romantikus isko'a hívei, tehát képzelődnek s arra az objektivitásra még nem jutottak, hogy az ellenfélnek is lehet igaza. Pedig e kérdésben nincs ellentét, mert a történeti valóság kiderítésével haszna nincs sem a kiderítő félnek, sem pedig kára annak, a kinek az érvelése nem válik be. Objektivitás, s az eleddig ismert anyag teljes feldolgozása tekintetében az igazat Pauler Gyula mondja el a maga Árpádkorabeli történetében.

1) Előbbre annyiban vitte a kérdést, a mennyiben kritikailag megrostált mindent, s ha a kutató az ő mozaikjait összeállítja, hű képet kap. Nem tüzeskedik, nem túloz, néha tán kevesebbet is mond, mint a mennyit tud.

2) A kérdést azonban nem lehetett, s nem lehet előbbre vinni, mert a déli szláv népek: új szlovének, horvátok, szerbek, bosnyákok, herczegovczok lakta vidékek topográfiái igen szorgalmas, s nagy az irodalmi képzettsége. Örömmel halljuk, hogy a horvát generácziók összeállításán dolgozik. A mi magyar nemzetségeinket Wertner M. állította össze két kötetben, de mint Komáromy A. kimutatta (Turul X. k.), nagyobb szorgalommal, mint a tárgy lényegének az ismeretével. — Fölemlítjük még Brunelli zárai tanárnak éles kritikájú tanulmányait, mel}-ek : Le fonti del diritto storieo croato czím aiatt a zárai Dalmata cz. hírlapban jelentek meg. (1892/3 ) 3) I 53. 83—5. 1. Kimerítően: Századok. 1888. 197. 320. 2) Marczali az Árpádok történetében ugyanerre az eredményre jutott s Tamás spalatoi esperesnek döntőnek vehető helyét helyesen értelmezi.