Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)
viszonyaira nézve teljes homályban vagyunk. Nyelvészetileg sincsenek pontosan kimutatva azok az eltérések, melyek e nyelvileg s ethnosukban közös származású, de történetileg külön fejlődésű népek közt fennállanak. A legjelesebb fiatal szlavisták egyike: Reáetar M. 1) is osztozik abban a nézetben, hogy e kétségtelenül egy közös tőről fakadt nyelvnek a teljes ugyanazonosságát a történeti időben nem lehet elfogadni, s hogy e népek nyelvében már a megszállás kezdetében megvoltak azok a különösségek, a melyek szerint e nyelvet stokavci, kajkavci és cakavci nyelvjárásokra szokás beosztani. A három tájszólás között természetesen vannak' átmenetek s figyelembe veendők, hogy a bevándorlások és áttelepítések következtében egyes nyelvszigetek vannak beékelve tiszta egybeszédű vidékekbe. A sto-tájszólást a szerbek s a sto-beszédet elvállalt horvátság egy része beszéli, a ca-dialektust Dalmácziában s a volt határőrvidéken beszélik, ezek a Kar' é$o%ijv horvátok s a kajkavaczok nagyjából a régi Szlavónia, a mai Horvátország területén, éjszakra a Kulpa és Adria közti vízválasztótól a Risúak-Velika-Kapeláig laknak, figyelembe véve természetesen a közéjök ékelt sto- és ca-szigeteket. Ezek a sziavonok a mai új szlovénekkel kerülnek egy nyelvészeti osztályba, a miből nem következtetjük e két népegyednek az azonosságát, de tény az, hogy a régi Tótország alakúlása az első időkben már a földrajzi elhelyezkedésnél fogva is a szlovén telepedésekhez áll közelebb, mint a öakavac horvátsághoz. Csak Jágicsnak, a tudományos szláv nyelvészet mesterének a nézetét kell idéznünk, hogy a Dráva-Kulpa közti nyelv, a stájer s a magyar szlovének nyelve közt egyfelől s a déli cakavac nyelvjárások közt másfelől, átmenetet jelez. 2) A nyelvészet feladata kideríteni e nyelvjárások földrajzi pontos mai határait s megjelölni a fejlődés processusait. ') Die Cakavstina und deren einstige und jetzige Grenzen cz. tanulmányában. Archív für slavische Philologie XIII. k. Resetar megkülönbözteti a ca nyelvjárás mellett még a svrljig átmeneti nyelvjárást. 2) Archív f. sl. Phil. XVII. 73. Ein Kapitel aus der Gesch. der •südsl. Sprachen.
