Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)
a) A Szlavóniáról szóló elbeszélés. >Cum illustris páter noster rex Bela in ducatu Sclavonie quendam nobilem de Teuthonia nomine Albertum de Michovo habuerit commetaneum, cuius terra a latere ducatus Sclavonie iuxta Podgoryam et Gurichiam esset sita idem Albertus confinia ipsius patris nostri potenter invadendo quamplures homines neci tradere, captos abducere, bona quoque recipere eorum et possessiones regias omnino igne vastare consueverat; dumque huiusmodi gravissima et contumeliosa acta populique miserrima afflictio ipsius patris nostri auribus insonuissent, nos videlicet filium suum una cum duodecim regni sui potentioribus magnatibus in manu potenti ad devastandum domínium proterviamque eiusdem Alberti comprimendam delegaverat, interimque nondum nobis ad prosequendum ipsum paternum mandatum iter dirigentibus quidam patris nostri et noster fidelis, nobilis magnanimus nomine Stephanus « Következik a vitézkedés s Albert meghódolásának a leírása. Nem kívánjuk ezúttal a történelmi Szlavónia fejlődésének a kérdését taglalni. Eltérnénk a felvett tárgytól s méltán hozhatná íel valaki, hogy a Blagayak eredetéről szóló bevezetésnek kár oly széles alapot keríteni, melynek a fölvett kérdés csak vékonyka erecskéjét teszi. Ha mégis röviden hozzávetünk a szlavón eredethez, tesszük azért, mert ez az oklevéltár, illetőleg az anyaga apróra -szedve, az első lépés ennek a kérdésnek a majdani megoldásához. Annak a kérdésnek, hogy a Dráva-Száva-közi tartomány a honfoglalás óta magyar terület-e, nagy az irodalma. A mi részünkről Pesty Frigyest illeti az előharczos neve. Páratlan lelkesedéssel, fáradhatatlan szorgalommal élete czéljáúl tűzte ki e feladatnak a megoldását; eltűnt vármegyéi, tanulmányai mindig becses adattárak lesznek. A horvátok részéről, mint nemzete szerető hangyaszorgalmú búvárt Racski Ferenczet kell megemlítenünk, a ki nélkül ma a régi Horvátország emlékeit újból kellene összegyűjtenünk. Irányzatos, de a maga szempontjából lelkes kutató volt Kukuljevics Iván is, mint oklevélkiadónak azonban Tkalcsics Ivánnak x) van legtöbb érdeme. ]) Irányzata daczára Klaics Vjekoszláv, mint feldolgozó s vitázó érdemel figyelmet. Rendszere nem methodikus, nem az eredetiekből dolgozik, de
