Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

A. A Blagay család eredete. Régibb genealogusoknak az a véleménye, hogy a kiváló családok eredetét Rómával kapcsolták egybe, általános vonása az európai historiographiának, még mielőtt a humanismus újjáéledése divattá s a jó ízlés kérdésévé tette a római származást. Nálunk két ily kiváló család származását vonatkoztatták ál- és valódi oklevelek Rómára: a Blagay családét, melynek okleveleit nyújtja e kötet, s a magyar és a régi horvát történetben első rangú szereplési! Frangepánokét.

1) Kétségtelen, hogy e két család származása kérdésében is nagy része van annak a körülménynek, hogy az adriai tenger mindkét partján s ezeknek a szomszédos területén a római tradiczió nem szakadt meg. A városalkotó elem a latin-rómaiság utódjából, a keveredett s nem tiszta vérű, de elvégre alapjában egyenes leágazású olaszból telt ki. A kultura latin s olasz alapon épült. A római birodalom elhanyatlott, de mindazok az újabb alakulások, mint Velencze, Friaul, Görz, Istria, Dalmáczia, bármi képen formálódtak is a hatalmi viszonyok, latin munkásság révét:, latin alapon lettek műveltebbekké. A szláv törzsek a népvándorlástól rommá lett birodalomnak a központtól távol eső provincziáit megdöntötték végkép, de új élet csakis a régi művelt — immár nem uralkodó — elemnek, a latin-olasz elemeknek a tovább működéséből fakadt. Más volt a lobogó, de a hajótest ugyanaz maradt. Latin fajtájú volt a kereszténység nyelve, azon írtak, latin vala J) A Zrínyieknek a Sulpiciusoktól s a Korbáviai grófoknak a patriciusi származását csak játéknak tarthatjuk.