Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. (Selmeczbánya, Pozsony, Beszterczebánya, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Körmöczbánya városok levéltáraiból.) (Budapest, 1885.)

egyes részeinek korát belölök lehet hozzávetőleg meghatározni. A legkorábbi évszám, mely e töredékben előfordul, 1386; a legkésőbbi 1399; de megjegyzendő, hogy a könyvet nem vezették szorosan korrendben, s igy a benne megmaradt szövegben sincs chronologikns sorrend. Két későbbi bejegyzésnek (1. 88. 1. jegyz.) kelte 1431. és 1439., de ezeknek írása határozottan újabb keletű s jellegre nézve teljesen elüt az egész számadás-könyvétől, mely határozottan a XIV. század végére vall, úgy hogy ez emléket egészen e század termékének fogadhatjuk el. E számadás-könyv tartalmát Ipolyi Arnold dolgozta fel, a városnak későbbi, 1482-ben kezdődő e nembeli emlékeivel egyetemben »Beszterczebánya városa művelődés-történeti vázlata« czímű értekezésében. (Századok 1874. évfolyam és külön is.) IV. Nagyszombat. Már maga a számadás-könyv czíme »Begistrum maius« mutatja, hogy a nagyszombati számadásoknak csak egyike maradt reánk a XIV. századból, az, mely a tételeket nem részletezi, hanem a végső leszámolás megtörténte után, csak az egésznek ratificálását tartalmazza. Ehhez képest ezen 1394-ben kezdődő számadás-könyvben részletezéssel, akár a jövedelmeket akár a kiadásokat illetőleg, ritkán találkozunk. Mindjárt a könyv elején, az 1394— 1395-ik éveknél, ugyan elég részletes felsorolását találjuk mindkét nembeli tételeknek ; de ettől kezdve 1405-ig, mikor néhány kiadás felsorolását olvassuk, majd 1407-ig, mikor azoknak neveivel találkozunk, kiknek a város bizonyos összegekkel adós, csak a város bíráinak és egyes esküdt polgároknak a tanács előtt megtörtént leszámolását a jövedelmekről s a belőlök fedezett kiadásokról találjuk a könyvben feljegyezve. A későbbiek között nem csekély érdeknek az 1428. év feljegyzései, melyek a városnak a husszíták által történt megszállása alkalmával erődítésekre, felszerelésekre fordított pénzeket sorolják föl. Itt még találkozunk némi részletezéssel; de a sorozat többi része 1455-ig a leszámolásokat csak általánosságban tartalmazza. A számadás-könyvből tehát félszázadot meghaladó korszak emlékeit teszi a jelen kötet közzé; azért ily nagy időét, mert 1394-től kezdve a mondott évig folytonos a sorrend; s bár egyes évekről semmi feljegyzést sem találunk a könyvben, de sehol sincs hosszabb ideig tartó megszakítás, melynél, a sorozat teljességét tartva szem előtt, a közlést abba lehetett volna hagyni. 1455. után azonban 1478-ig hézag van, s ez indított a számadásoknak a mondott évig való közlésére, A számadás-könyvnek legfiatalabb feljegyzése 1530-ból való; s ez újabb részek is csak a végleges leszámolásokat tartalmazzák. A város másik régi számadáskönyvének tételeit, melyek 1478-on kezdődnek, e kötet nem foglalhatta magában. V. Sopron. Három rövid számadás-töredék mindaz, a mit e város gazdaglevéltára e kötetnek nyújtott. Az első, a háromnak a legrégibbje, vám-kivetés 1394-ből, melyben a város meghatározza, mi fizetendő minden egyes behozott árúczikkért. Voltaképen nem tartoznék a számadások sorába, de kis terjedelme, kiválóan érdekes volta s azon természete miatt, hogy éppen e vám képezé a város jövedelmeinek egyik fő forrását, méltán fel volt vehető azok közé, annyival is inkább, mert régiségre nézve vele kevés hasonló emlékünk versenyezhet.