Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. (Selmeczbánya, Pozsony, Beszterczebánya, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Körmöczbánya városok levéltáraiból.) (Budapest, 1885.)
gasse, s ezek után jö az összegezés: > Summa totius civitatis 600 et 11 flor. den. 62.« A város többi, itt nem említett részeinek adója után pedig ez összeg olvasható: »Summa totius civitatis 800 jior. et 74 flor. den 40.« A füzetben egyes kiadás-tótelek is fel vannak jegyezve, melyek a befolyt adókból födöztettek, ekkép: Nota, de taxa praescripta exposuimus: Primo 750 den. pro tela Weygeleyn. Item 300 den. Stephan Rewsse. Item 100 cum 40 den. matri Materni notarii. Bartlam. Item 2 1/ 2 flor. consumpsit in Cracovia. Item 2 flor. dedit in praetorio. Item 80 den. sellatori. Item 54 den. pro pluteis. Item 3 flor. solvimns Beyer. Item 13 den. doleatori. Ezek azon adólajstromok, melyekről — bár az elmondott okból a sorrendbe felvéve nincsenek,— pár szóval megemlékezni szükségesnek véltük. Hogy a bártfai számadások sorozatát 1444-ig vittük, igazolja azon körülmény, hogy egész ez időig csaknem összefüggő azok sorrendje; ez évnél némi hézag állván be, a mennyiben a bártfai templom építési költségeinek felsorolását tartalmazó »Liber hospitalis beati Aegidii« czímű érdekes kötet az 1448. évnél kezdődik, legczélszerübbnek látszott a sort a mondott évnél megszakítani. 1 II. Körmöczbánya. A számadások közé utolsókul e város e nembeli emlékei közül vétetett föl néhány. Összefüggő sorát nem bírjuk ezeknek: a XV. századból mindössze néhány füzet maradt reánk, melyek több évi hézagokkal követik egymást. Legrégibb darabja ezeknek az 1423—1424. évekből való, mely ez évek jövedebneiről s kiadásairól szól. A jegyzék nem csupán egyszerű felsorolását tartalmazza ezeknek, hanem a végleges leszámolást, melynek érdekessége abban áll hogy a városi pénzkezelés módjaival ismertet meg, felsorolja a Zsigmond királynak küldött tetemes pénzösszegeket; s még azon jó tulajdonsága is megvan, hogy az összegezést kétféle pénzláb szerint eszközli: a kamarai és arany forint szerint, mi által némileg tájékozást nyerünk e kétféle pénznek egymáshoz való változó arányáról (1. a körmöczbányai számadások közt az 1. sz.). Ez utóbbi tekintetben különösen becses azon 1445—1446-ból való rövid jegyzék, mely a városi és bányai czólokra szükséges vizimüvekre (die chunst) költött pénzösszegeket sorolja föl; ez is a kétféle számítás szerint nevezi meg az összegeket, s belőle világosan kitűnik, hogy az arany forint árfolyama idő és hely szerint mekkora változásnak van alávetve (1. 3. sz.) A városi föjövedelmekröl vezetett jegyzékek, az adólajstromok közül kettőt tartalmaz e kötet; az első 1442—1443. évek tájáról való, miként a személynevekből következtetni lehet; a másiknak dátuma 1450 (1. 2. és 4. sz.) Berendezésükben teljesen hasonlók a bártfaiakhoz, ezek is utczánként, városrészenként sorolják föl a polgárokat; s a második abban is hasonlít a bártfai korábbi e nemű emlékekhez, hogy az adólajstrom után a befolyt összegekből fedezett kiadásokat jegyzi föl.
