Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. (Selmeczbánya, Pozsony, Beszterczebánya, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Körmöczbánya városok levéltáraiból.) (Budapest, 1885.)

Körmöczbányának a felsoroltakon kívül még három, egymástól szintén több évi időköz által elválasztott számadás-füzete maradt reánk a XV. századból. Ezek: 1. Az 1464. évi jövedelmek és kiadások jegyzéke. 2. Adólajstrom az 1469. évből, az adók jövedelméből födözött kiadásokkal egyetemben. 3. Az 1499. évi adólajstrom, a kiadások nélkül. E füzeteket azonban, minthogy újabb korbeliek, a jelen gyűjtemény keretébe felvenni nem lehetett. Legyen ennyi elég a jelen kötetben közzétett városi számadáskönyvek általános ismertetéséről. A középkori városi állapotok vizsgálója s a művelődés történelmének kutatója bőven talál bennök anyagot czéljaira, s elismeréssel fog adózni a M. T. Akadémia történelmi bizottságának, mely e nagyfontosságú kútfőknek eddig kevéssé müveit teréről egyszerre ennyi anyagot nyújt a történet-tudomány művelőinek használatára. A közlőnek még csak az egész gyűjtemény berendezéséről, a kiadásnál követett elvekről s a név- és tárgymutató szerkesztéséről van néhány szava. A sorrendet, melyben a városok számadásaikkal egymást követik, legrégibb fennmaradt emlékük évszáma határozta meg. Ugyan ily korrendben vannak egy városnak több rendbeli számadásai közzétéve; ezeket mindig az illető füzetnek, melyben a közlöttek feltalálhatók, rövid bibliographikus leírása előzi meg. A szöveg az újabban elfogadott közlési elvek szerint van egyforma mezbe öltöztetve; tehát a latin szöveget a renaissance helyesírása szerint közlöttük, megtartva az egyes szavaknál esetleg előjövő jellemző középkori orthographiát. A német szöveg az eredetinek megfelelő helyesírással közöltetik, a nagy kezdőbettik azonban csak a tulajdonneveknél maradtak meg. A számneveknél — egyformaságot czélozva — a pénzösszegre vonatkozók arab, a szövegben előjövő többi számnevek, példáúl a mértékekre vagy méretekre vonatkozók, római számjegyekkel írattak. Az oldalankénti összegezések jegyzetbe tétettek, tekintet nélkül arra, váljon hibázott-e abban az összeadó — a mi gyakori eset, — vagy sem. A mi az eredetiben utóbb kitöröltetett, mi a végleges leszámoláskor vagy tartozások kiegyenlítésekor gyakorta megtörtént, szövegünkben szegletes zárjel ] közé van téve, mig a ( ) zárjel a többi kihagyások kiegészítését jelenti. Szem előtt tartva azt, hogy a kiadónak az érthetőséget minden tekintetben elő kell mozdítania, a szövegben elöjövő dátumok zárjelben mind megoldattak, mi nem egy tekintetben érdekes eredményekre vezetett; igy példáúl világosan kitűnik, hogy Bártfa vidékén sz. György napját ápr. 23-án ülték.

1) Hasonló természetű kiadványok használhatóságát gondosan szerkesztett név- és tárgymutató igen elősegíti, azért az indexre kiváló gond fordíttatott. Nem látszott czélszerünek sem pedig nagy haszonnal járónak valamennyi nevet, a mi csak a számadások s különösen az adólajstromok szövegében előfordul. J) V. ö. 279. 1. jegyzet.